Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

3. szám - ADATTÁR - Balogh Péter: Szombathely anno ... 1904

bécsi építész, a másik pedig a Városligetben épülő Magyar Királyi Gyermekmenhely épülete, amelynek tervezője Ybl Lajos volt, éppen 1904-ben. A város rangját jelzik még olyan intézmények, mint a királyi törvényszék és fogház épülete a Szily János utcában, amely az egykori Stáb-ház helyén épült 1889-ben Wagner Gyula budapesti építész tervei szerint, majd 1903-ban szintén az ő tervezésében II. emelet került rá. Ugyancsak fontosnak kell tekinteni a Kataszteri Felügyelőség épületét a Faludi Ferenc utcában, amelyet 1890-ben Brenner (V.) János tervezett. Egyébként pénzügyi palotának is hívták, mert elsőrendűen a Királyi Pénzügyigazgatóság számára építette a város 1891-ben, de itt kapott helyet az adóhivatal és a pénzügyőrség is. Jelentős még a város közélete és gazdasága szempontjából a két laktanya is. A régebbi a Kőszegi útra települt Ferencz József lovassági laktanya, amely a 11-es huszárezrednek adott otthont. A 43 épületből álló, kisebb „városnak" is beillő épületegyüttes 1889-ben készült el Pártos Gyula tervei szerint. A másik a Frigyes főherceg és a Kálvária utca találkozásánál épült meg 1896-ban, a bécsi Erwin Krieger tervei alapján. Ezt a laktanyát a város „háziezrede", a 83. sz. honvéd gyalogezred használta. Mindkét alakulat létszámánál fogva élénk szerepet játszott a város életében, akár az ünnepségeket, a szolgáltatásokat vagy a bérleti díjakat tekintjük. A polgárosodás jelképének tarthatjuk még a „Vármegyei Casino" eklektikus épületét, amely 1886-ban nyitotta meg kapuit a Király utcában. Tervezője Wälder Alajos volt. A kaszinó a város és a megye jelentős személyiségeinek találkozóhelyéül szolgált, egy életformát képviselt, s egyben azt is jelezte, hogy a városban létezik egyesületi élet. A fürdők és a kerékpár-versenypálya még kiegészítették ezt a képet. (A bicikli klub pl. 1892-ben alakult.) Ha a térképet kézbe vesszük, önkénytelenül is összehasonlítgatjuk a város mai képével, s keressük, mi az, ami akkor is megvolt már és most is megtaláljuk. így érezzük igazán a folytonosságot és az otthonosságot lakóhelyünkön. Örömmel fedezzük fel, hogy noha a megyeszékhely azóta háromszorosára nőtt, a fő tájékozódási pontok már 1904-ben majdnem ugyanazok voltak, mint ma. A két patak, a Perint és a Gyöngyös északról délre húzódó kanyargós szalagja a város szerkezetének lényeges eleme. A Perint szélesebb, lassúbb és melegebb, így a népfürdő is itt kapott helyet. Az Óperint utcai híd ma is ott van, csak az 1880-as években épült vashíd helyett már szélesebb vasbetonhíd szolgálja a forgalmat. A Nagykar utcai híd, amely 1897-ben a város első betonhídjaként épült, csak a háború miatt nem az eredeti már. A Gyöngyös sebesebb vize 1904-ben malmokat hajtott, többek közt a Püspök-malmot az Erzsébet királyné utcában, amely ekkor már Ungár Zsigmondé volt, valamint a Domonkos malmot a gyermekmenhely közelében. Két uszoda is működött a Gyöngyösön, egyik a Fürdő utcánál, a másik a Malom utcánál. A víz szintjét az 66