Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

3. szám - ADATTÁR - Balogh Péter: Szombathely anno ... 1904

amelyet Posel Gusztáv tervezett, valamint az ettől délre megépített vasúti aluljáró a Szent Márton utca meghosszabbításában, továbbá északon a felüljáró, a MAV műhelyek előtt. A déli vasút 1865-ben érkezett el Szombathelyre, s ezzel a város bekapcsolódott az ország vérkeringésébe. A hálózat később fokozatosan bővült. E fontos beruházás Hollán Ernőnek köszönhető, akinek szülőházát egyedül jelöli meg a térkép a róla 1901-ben elnevezett utcában. A vasúthoz kapcsolódik a Vasmegyei Magyar Királyi Államvasúti Üzletvezetőség székháza, amely 1894 és 1895 között épült fel a Széli Kálmán utca és Király utca sarkán Wälder Alajos tervei alapján. Ezzel vált igazán vasúti csomóponttá Szombathely, amelyhez Széli Kálmán, akkori miniszterelnök, Vas megye szülötte is hozzájárult. A vasút kiépítése tette lehetővé a környék gabona és faanyag-szállításának lebonyolítását, de vonzotta a többi iparág letelepedését is. A vasút mellé települt északon az árpakásagyár a Wolf Jakab-féle fűrésztelepen, amely később az exportmalommá fejlődött. 1898 közepén ennek közelében épült meg a Petőfi Sándor utcában a Mezőgazdasági Takarék és Hitelbank Rt. nagy áruraktára, majd mellette Szegő Benő közraktára. Mindkettőhöz mellékvágány épült, amelyhez vasúti fordító is tartozott. A Geist-féle gőzfűrész üzem szintén a pályaudvar közelében települt még 1890-ben és évente kb. 22.000 tonna faanyagot dolgozott fel. Más kisebb fűrésztelep is létezett (Trümmer, Müller, Fichtacher, stb.), de ezeket nem tünteti fel a térkép. A vasút szoros tartozéka volt a MAV műhely, amely 1871 óta folyamatosan bővült és sok embernek adott kenyeret. Itt a vasúti kocsik javítása, karbantartása, inig a mozdonyok felfűtése a különálló fűtőházban történt. A MÁV műhelyektől keletre települt le a Doctor S. Hermann féle szövőgyár 1899-ben, amely rövidesen évi 7 millió méter szövet legyártására volt képes és több száz munkást foglalkoztatott. A hozzá vezető utca is ekkor kapta a Szövőgyár utca nevet és a század elején kezdett kiépühii. Több ipartelep és gyár szerepel még a térképen, amelyek jelentősek voltak a város életében. Ezek közül említésre méltó a Pohl Emil és fiai gépgyára, amelyet 1856-ban alapítottak és fejlesztettek folyamatosan, s kb. 400 főt foglalkoztatott a Mező utcában. A Mayer E. fiai gépgyára 1850-ben a Hosszú utcában telepedett le, de 1901-től kinőtte a telkét, kiköltözött a Zanati útra, amit a térkép a vasúti aluljáró után jelez is. A Sticker és fia bőrgyára 1899-ben alakult a Perint parti Híd utcában és 150 embert foglalkoztatott. Termékei közé talp és egyéb bőrféleségek tartoztak. Számos téglagyár is működött a város peremén, mint a Wälder, Holcheim, Müller, Brenner, stb. féle kemencék, amelyek a városkörnyék agyaglelőhelyeire települtek és jó minőségű falazótéglával és cseréppel látták el a város építkezéseit. Az ekkor gyártott téglák a „bélyegekről" ma is felismerhetők. 62