Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

1. szám - ADATTÁR - Ilon Gábor: Kelta kori erődítéstípusok Górban

A több tonnányi leletanyag restaurált, de elégtelen körülmények között tárolódik, ami a számítógépes feldolgozásnak is akadálya. A malakológiai (csiga- és kagyló), archaeozoológiai (történeti állattan), archaeobotanikai (makro- és mikronövényi maradványok) és embertani vizsgálatokból még csak részeredményeink vannak. A fémvizsgálatok kiértékelése folyamatban van. 16 radiocarbon kormeghatározási adat készült. A kőnyersanyagok és edénytöredékek műszeres vizsgálata az utolsó fázisban van. A lelőhely teljes publikációja néhány év múlva várható. A régészeti feltárást megnehezítő legfőbb problémáit az alábbiak szerint foglalhatók Össze: 1. A korábbi árvízvédelmi munkák során (1960-as évek) a domb északi pereméről földet hordtak el a Repce gátjaihoz és a legmagasabb részekről is földet dózeroltak le. Ezek a munkák és az erózió megsemmisítették a különböző korok felszíni építményeinek nyomait. A hatalmas bányagödör ugyancsak fontos információkat pusztíthatott el. A dombot kelet-nyugati irányban átszelő, az utóbbi időkig földútként használatos árok kialakításának korát a modern bányagödör és a rézsűt kialakító földmunkák pusztításai miatt lehetetlen volt meghatározni. Mára az árok északi rézsűje is eltűnt a víztározó megépítése miatt. 2. Az egymást követő korszakok pusztításai nem elhanyagolhatók. Az alábbiakban csak a domb platójának - legmagasabb részének kelta kori erődítési módozatait tárgyaljuk. A kutatás kezdete előtt a domb déli peremén lévő nagysáncra és az északi perem közelében látható árokra (utóbbi feltételezett Árpád-kori mivoltát a feltárás megerősítette - 1. sz. ábra) már felfigyeltek a dombot felmérő Dénes József régész - az ásatáson munkatársam - és Sándorfy György ("uO mérnök. A domb más részén a sáncot nem lehetett megfigyelni, részben azért mert az első két évben a peremeken még növényzet (akácos) állt, s azért sem, mert mint később kiderült a sáncok több mint kétezer év eróziós hordalékát is felfogták (3., 4. sz. ábra), a domb belseje - magasabb része felé eső oldal betemetődött, feltöltődött. A DÉLI NAGYSÁNC KUTATÁSA (1

M 2. sz. ábra) A domb felületéből némileg kiemelkedő, újkori sírokkal erősen bolygatott sánc északkeleti és északnyugati irányban fokozatosan belesimul a domb mai járószintjébe. Kutatását 1989-ben egy hétvégén Nováki Gyula instrukciói szerint és aktív részvételével végeztük el. A sírok bolygatásától óvakodtunk, ezért is antalmaztunk egy svéd gyártmányú, motoros, talajmechanikai fúrót. 35 m hosszúságban, 2 méterenként fúrtunk szondákat. 26