Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

3. szám - MŰHELY - Benczik Gyula: Csempeszkopács szolgálatában. - Beszélgetés Pungor Zoltánnal -

MŰHELY __ BEJVCMK GYULA CSEMPESZKOPÁCS SZOLGÁLATÁBAN - BESZÉLGETÉS FUNGOR ZOLTÁNNAL Személyedet, nevedet mindnyájan - írásaid alapján és a csempeszkopácsi múzeum létrehozása kapcsán - Csempeszkopáccsal kötjük össze. Honnan ered ez az erős kötődésed a faluhoz? Anyai ágon kopácsiak, apai ágon vasszécsenyiek voltak a nagyszüleim. Az utóbbiak a Vasszécsenyből származó Pungorok, hosszú generációkon keresztül kovácsok voltak. Anyai ágon nagyanyám Szilassy Anna, a Vas megyében honos kisnemes Szilassyaknak leszármazottja volt. Ö őrizte leszárniazástudatát, még a Szilassyak 1700-ban kapott nemesi oklevele is ott volt a nagyszülői házban egészen addig, míg ez az épület a nyolcvanas évek közepén máshoz nem került és az oklevelet sikerült restaurálás után behozni a helytörténeti múzeumba. A Szilassy család eredetileg, elképzelésem szerint, valamikor a 17. század közepén Erdélyből került Nyugat-Dunántúlra, talán éppen a török kiűzésével kapcsolatos harcokban. Nagyanyám valamelyik korai elődjét, aki a kopácsi Hóraiaktól származhatott, elvette ez a Szilassy nevezetű erdélyi kötődésű férfi, és így a Hórai és a Szilassy család összekapcsolódott a 17. század végén, de legkésőbb a 18. század legelején. A vasvári várispánság szolgálónépi falva, Horró - innen vették nemesi előnevüket a Hóraiak - már nem található meg, csak középkori oklevelekből, illetve térképek alapján tudunk róla, de egy határrész őrzi még a nevét Csempeszkopácson: Horró, Belső- és Külső-Horró. Egészen a hatvanas évekig ezt a nevet használták a hivatalos kataszteri térképeken is. Ennyit a régmúltról. Az anyai nagyanyám és a nagyapám házassága nagyon termékeny volt. A tizenöt gyerek egyike volt az édesanyám, aki most már Szilassy helyett a Tóth nevet viselte. Ez a nagyapám koltai fel37