Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

3. szám - Gráfik Imre: 25 éves a Vasi Múzeumfalu

A Vasi Múzeumfalu történetében ilyen ember és kolléga volt Bárdosi János néprajzkutató, muzeológus, akinek időt és fáradságot nem kímélő, s képességeit és energiáit koncentráló, szinte önfeláldozó tevékenysége nélkül nem, vagy nem így épült volna fel a múzeumfalu. Sok előkészítő és elemző részlettanulmány mellett az ő munkája a Vasi Múzeumfalut ismertető két kiadvány is.

11 Itt jegyezzük meg, hogy az utókor tiszteletét és hálás emlékezetét hivatott jelezni és kifejezni az a három 1988-ban a múzeumfaluban ültetett emlékfa, mely Pável Ágoston, Tóth János és Bárdosi János emlékezetét őrzi! Tanulságos felidézni a különféle elnevezések köréből a hivatalossá vált indoklását illetve magyarázatát is: „Kezdetben e létesítményt skanzenként és szabadtéri néprajzi múzeumként emlegettük, később - a programterv és a beépítési terv elkészítésének időszakában - a vasi Falumúzeum elnevezés került előtérbe, újabban viszont már egyre következetesebben nevezzük vasi Múzeumfalunak. A svéd „skanzen" szó ugyanis nem fedi a szabadtéri néprajzi múzeum fogalmát, mivel ez a svéd főváros ezen területének a helyneve csupán, ahol 1891-ben ilyen jellegű múzeumot hoztak létre. A szabadtéri néprajzi múzeum a legkifejezőbb magyar megjelölés, de sajnos túlságosan hosszú, s azonkívül egyaránt vonatkoztatható az eredeti helyükről központba áttelepített és a helyszínen csoportosan, népi műemlékegyüttesként, rezervátumszerűen meghagyott és berendezett néprajzi múzeumtípusra ... hazánkban a „falumúzeum" kifejezés az egyes falvakban létrehozott Ids muzeális gyűjtemények neveként gyökeresedett meg a köztudatban. Véleményük szerint az új létesítmény fogalma nem azonosítható ezekkel, ezért mi a „múzeumfalu" elnevezést választottuk hivatalos névként. E terminológia röviden és tömören fejezi ki az új múzeumtípus fogalmát." A megnyitást illetve az átadást követően egy év múlva - föltehetően nem véletlenül - a hazai néprajzkutató muzeológusok találkozóját, és ezzel egyidejűleg az ICOMOS Magyar Népi Építészeti Szakbizottság ülését rendezték meg Szombathelyen. Az ország minden részéből érkező néprajzos muzeológusok érdeklődéssel szemlélték a Vasi Múzeumfalu első ütemének már elkészült részét és ismerkedtek meg a további tervekkel, írásos dokumentumok tanúsítják, hogy nem fukarkodtak a kollégák az elismeréssel, dicséretekkel, de volt aki máig érvényes és megszívlelendő gondolatait is megfogalmazta: „... sejtjük, hogy ennek megőrzése, fenntartásajóval nagyobb gond lesz, mint a létrehozása." Az ICOMOS szakbizottság véleménye is példamutatónak ítéli a Vasi Múzeumfalu már megvalósított programját; néprajzi, műemléki, műszaki és építészeti tekintetben egyaránt. Ugyanekkor nem mulasztotta el hangsúlyozni: „.„ szükségesnek tartja, hogy az I. ütemet zökkenőmentesen kövesse az eredeti jóváhagyott terv szerint a II. ütem."

1 33