Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

2. szám - IN MEMORIAM - Benczik Gyula: A honismereti mozgalom sodrában. - Hajba Sándor (1922-1998)-

aztán a legnehezebben megválaszolható, a német nyelvterület melyik részéről jöhettek Magyarországra? Hajba Sándor, aki korábban is szívesen gyűjtött néprajzi adatokat még olaszfai tanítóskodása idején, nagy lendülettel vetette magát a honismereti munkába. A nyári velemi honismereti napok programjai kitörölhetetlen hatást gyakoroltak rá. Szakkört szervezett, pályázatokra jelentkezett munkáival, „bedolgozott" muzeumoknak. A falukrónika megírása is rá várt, a szakkör számára ez szolgált útmutatóul a foglalkozásokon. Útbaigazítást, segítséget Laky Rezsőtol kapott. 1976 és 1982 között vezette a honismereti szakkört Egervölgyön. Büszke volt rá, hogy a TájakKorok-Múzeumok mozgalomban bronz és ezüst fokozatot szerzett a lelkes csapat. Eddigiek alapján talán a szorgos honismereti szervező, krónikaíró jólismert típusába sorolhatnánk. Nyugdíjas korában kiderült róla, hogy nem egyszerű adatgyűjtő, hanem szenvedélyes helytörténeti kutató is. Egervölgy történetének rejtélyét még nem sikerült addigra teljesen megoldania, úgy érezte. Először a Farkas-erdő régmúltja felé fordult a figyelme. Juhász Lajos 1938-ban a Századokban megjelent tanulmánya a Farkas-erdő 18. századi mozgalmas históriájáról, erdöirtók, hamuzsírfözök különös világáról ösztönzőleg hatott a további kutatására. (Érdemes elmondani, hogy mostanság divatba jött a történeti ökológia nevet viselő tudományág, ismerve az eddig megjelent tanulmányokat, Vas megye történeti ökológiai irodalmában még jó ideig Juhász Lajos munkája lesz a felülmúlhatatlan példa.) Sikerült egy szálat felgombolyítania a Farkaserdő szövevényes eseményeiből, eljutni a telepítő földesúr személyéig. Már csak a telepítőlevél volt hátra, hosszas kutakodás után az is előkerült a levéltár egyik úrbéri peres iratkötegéből. Az ódon német irományt aztán Németországban fordították magyarra, hogy Egervölgyön is olvasható legyen. Alig múlt egy éve, hogy a Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények közölte tőle „Egervölgy megtelepítése" címen a témát kimerítően tárgyaló munkáját. Megrendült egészségi állapota miatt csak kísérőkkel, segítséggel tudott eljönni a szerkesztőségbe a szerzői példányért. 1998. február 13-án az egervölgyi temetőben búcsúztatták a falu megbecsült tanítóját, a fáradhatatlan, mindig vidám és érdeklődő krónikaírót. BENCZIK GYULA 85