Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

2. szám - ADATTÁR - Söptei Imre: A kőszegi nemezgyártás története 1950-ig

tának, közülük kettő volt kikeresztelkedett, de egyiküket első világháborús kitüntetései mentesítették. Az átalakítással a vállalatnak sikerült megszereznie a nem zsidó minősítést és tevékenységét folytathatta. A külföldi érdekeltség továbbra is fennmaradt, mert egy-egy cseh, osztrák és svájci tag is volt a vezetésben.

50 Itt kell megemlítenünk, hogy a gyár részvényeinek túlnyomó többsége svájci tulajdonba került. Pontosan nem tudjuk, hogy mikor történt ez, mivel 1938-ban jelenik meg az igazgatóságban dr. Roman Abt a zugi „Tarbouches" Trust képviseletében, valószínű, hogy ez is Ausztria megszállásához köthető. Az új vezetőségi tagok között volt akit kívülről emeltek be a testületbe (gr. Tolvay-Takách József, vitéz Kenyeres János), és olyan aki ennek köszönhette nagy karrierjét a vállalaton belül (az 1938-ban még csak tisztviselő vitéz Kőszegi Rezső 1939-ben már igazgató). A nemzeti és nemzetközi politikától független volt a harmadik esemény. Július 30-án a Nemezgyárban hatalmas károkat okozó tűz ütött ki. Addig is tűzveszélyes üzem volt, 1926-ban, 1933-ban és 1936-ban is történt tűzeset, de egyik sem volt olyan súlyos, mint az 1939. évi. Azon a szombati napon a szárítóhelyiségben keletkezett tüzet 18 óra 40 perckor vette észre Táncos Máté géplakatos. Miután értesítette a portást, két társával megkezdték az oltást, de altkor a lángok már a tetőt nyaldosták. A tűzoltók megérkezésekor már 4-5 épület égett. A környékről 161 tűzoltó vett részt a lángok elleni harcban, többek között Szombathely, Rőtfalva, Kisostoros, Léka, Rendek, Locsmánd küldött segítséget. Katonák és civilek is részt vettek az oltásban, de a tűz tovaterjedését így is csak két órai munkával tudták megállítani. A kárjelentés szerint teljesen leégett: a központi emeletes épület (90.000 P.), Seed épület (30.000 P.) és a Turbinaház (2.000 P,). 70 %-ban semmisült meg a szíjgyártó műhely és a készanyag raktár (30.000 P.). Ezeken kívül kár esett még a kazánházban, a gépházban és a kiskallózóban. A gépek 600.000 P., az árukészlet 200.000 P. értékben megsemmisültek. Az irodában pedig elégett minden irat. Az összes kár több mint 967.000 P. volt. A gyárat biztosították az Angol Elemi és a Baseli Biztosítóknál, így a kár megtérült. A felújítás munkáival foglalkoztatni tudták a termelés újraindításáig a dolgozókat, nem kellett elbocsátani senkit. A rendőri vizsgálat nem tudta teljesen tisztázni az esetet, végül az öngyulladást jelölték meg okként (bár Bass Rezső igazgató szerint a ventillátorból kipattanó szikra is okozhatta). A szándékosságot kizárták, mert a jelentés szerint a gyárnak jelentős megrendelései voltak és ezek teljesítéséhez teljes kapacitására szükség volt." A városban azonban a mai napig tartja magát az a vélemény, hogy nem volt véletlen a tűz. Ha 76