Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

2. szám - ADATTÁR - Söptei Imre: A kőszegi nemezgyártás története 1950-ig

vazatképes volt, minden 25 részvény jelentett 1 szavazatot. Hatáskörébe tartoztak a cég életében legfontosabb döntések pl.: alaptőke emelés, csökkentés, egyesülés, megszűnés, igazgatóság és felügyelő-bizottság választása, nyereség felosztása, alapszabályok módosítása. Az igazgatóság 12 tagból állt, őket kezdetben öt, majd három évre választották. Maga az igazgatóság választotta évente az elnököt és a két alelnököt. A felügyelő bizottság 3-6 tagját évente választották. A nyereséget az amortizáció (épületeknél 2,5%, gépeknél 7,5%) leírása illetve tartalékalapba helyezése után osztották fel. Először a részvényesek kaptak 4%-ot, 5%-ot még a tartalékalapba tettek (ennek gyarapítása csak a tőke 1/5 részéig volt kötelező), 10% nyereségrészesedést kapott az igazgatóság, a maradék felhasználásáról pedig a közgyűlés döntött. AZ ELSŐ ÉVEK SIKEREI, 1918-1929. A megalakulás után nem sokkal Bécsben a VI. kerület Getreidetmarkt 1. szám alatt nyitottak fióküzletet, az export szállítások intézésére. Ezt vezette 1939-ig Eisner Kamill tanácsos. A termelés beindítása előtti legnagyobb feladat a Csipkegyár felszámolása volt, amelyet 1920-21-ben hajtottak végre. Az így felszabadult épületekben rendezték be a posztógyártó üzemet (B. gyár), az Eisner féle részlegben (E. gyár) pedig továbbra is nemezt gyártottak. Az első két év tehát a berendezkedés, beindítás időszaka volt. 191819-ben még nem hozott hasznot a tulajdonosoknak, ebben persze közrejátszottali: a háborús vereség, a katonai megszállás és a rövid időn belül bekövetkező három „rendszerváltás" bizonytalanságai is. 1920-21-ben 12-12, 1922-ben pedig 60 K jutalékot fizettek, tehát nyereséggel működött a cég. Igaz a korona értékvesztése miatt az alaptőkét is folyamatosan emelni kellett: 1921 - 8 mülió, 1922 - 20 millió, 1923 - 80 millió. Ezt az új pénz bevezetésekor 1926-ban 400.000 pengőre váltották át. Nyereségességét 1927-ig meg tudta őrizni a vállalat. A háborús konjiinktúra idején létrehozott cégnek a kezdeti visszaesés után javára vált az új helyzet. A Monarchia feldarabolása után a hazai textilipari vállalatok jelentős része a határokon kívülre került. A környező új nemzetállamok, így Magyarország is gazdaságát önellátásra rendezte be. Ez a helyzet szinte követelte a hazai textilipar fejlesztését. 1920 és 1922 között 43 új gyárat alapítottak és 14-et jelentősen bővítettek. A termelés 1921 és 1924 között 51, 1924 és 1929 között pedig 194 %-kal növekedett.

3 A már működő gyárnak helyzeti előnye volt az újakkal szemben. 1924-ben a két üzemrészben 350 embert foglalkoztattak, ami magasabb a két előd üzem létszámánál. Ez jelentős termelést és nagy meg72