Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

2. szám - ADATTÁR - Bajzik Zsolt: A szombathelyi izraelita temető története

már 16 család élt itt. Természetes, hogy mihelyt egy község tagjai szaporodtak, ősi szokás szerint először is a halottak birodalmáról gondoskodtak és először temetőt hoztak létre. 1828-ban a község még fiókja volt a rohonci hitközségnek és addig odaszállították halottaikat. Azonban ekkor temetőt szereztek a Szombathely mellett lakó zsidók. Az izraelita közösségek stabilizálódásának biztos jelei: megépítik a rituális fürdőt, berendezik az imaházat, majd később a zsinagógát és megfelelő méretű területet vásárolnak (örök időkre) a temető részére.

5 Miután a temetőt létrehozták, röviddel utána formailag is megalakult a Chevra Kadisa, amely temetkezési és betegsegélyezési egyletként működött. Egyes megállapítások 1825-re, míg mások 1827-re teszik a temetőben található legrégebbi sír korát. A Chevra célja és feladata az volt, hogy a zsidó szegények és betegek, haldoklók és halottak körül a vallás követelte kegyes szolgálatokat teljesítse. E kötelességhez tartozott a súlyos betegek meglátogatása, a halott körüli rituális teendők ellátása, a sírok megásása és a temetés körüli egyéb feladatok. A területet Batthyány Fülöp hercegtől vették, melyről az 1836. évi templomvételi szerződés 5. pontja tudósít: „A szőkefoldi határban egy fertály holdra való föld temető helynek már lévén mutatva és kőfalkerítéssel is ellátva ezen fundusnak az említett célra való használása évenként Szent-Mihály napkor fizetendő 2 ezüst forint földbér mellett a felebbi 3-ik pontban érintett Földes Uri Jussok és Igazak fenntartásáról a közönség számára által engedtetik." (1 fertály hold = 300 n-öl) Tény, hogy a temetőkert céljára megszerezhető terület hozzájárult a tartós zsidó közösség kialakulásához. A temetőfal építéséhez 20 ezer téglát kaptak a herceg gyárából, míg a többit jutányosán, két évi hitelre. Ekkor még a hitközség Szent Márton községben működött, mivel csak 1840 után telepedhettek be Szombathelyre és alapíthatták meg a szombathelyi hitközséget. A Szombathelyen 1843 óta fennálló Szentegylet alapszabálya szerint a temető 4 részre oszlott, úgy mint a Chevra hely az egyleti tagok, a Chevrán kívüliek, a kisdedek és a koraszülöttek helyére. A sírkövek feliratának héber és magyar nyelvűnek kellett lemiiük. 1858-ban új, 28 12 pontból álló alapszabályt készítettek, természetesen német nyelven. Érdekes esemény volt a hitközség életében, hogy Horváth Boldizsárt 1868. január 28-án a Chevra dísztagjává választották és díszoklevelet adtak neki. Erről a következőket írta a korabeli sajtó: „A szombathelyi izr. betegápoló és temetkezési egylet (Chevra - Kadisa) m. hó 30.-án tartott díszlakomája alkalmával Horváth Boldizsár m. k. igazságügyminiszter urat tiszteletbeli tagjává választá meg, s ezt vele a következő sürgönnyel tudata: A helybeli Chevra - Kadisa tagjai jelenleg legelőször szerencsések, mint szabad polgárok, ünnepélyes lakomát tartani. Ezen alkalommal bátorko54