Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

2. szám - ADATTÁR - Sill Ferenc: Szily püspök kánoni vizitációja Kőszegen, 1780. IV. rész

NEMES CSÓ LEÁNYEGYHÁZ Ez egyébként az evangélikus vallásúak artikuláris helye, így csak a katolikusok viszonylatában tartozik az anyaegyházhoz. Ettől másfél óra távolságra van és teljesen magyar anyanyelvű. Jelesebb földesurai nincsenek, mivel a helységben főleg nemesek laknak. Két evangélikus lelkésze van. Az egyik prédikátor Szakonyi József, a Veszprém megyei Szalók községből származik. 0 a protestáns hívőknek magyarul prédikál, egyben a helyi parókia gondnoka. A másik Asbóth Godefrid Sopron királyi városból származik, ő a német nyelvű híveknek a prédikátora, így főleg Kőszeg polgárainak a minisztere. Ezenkívül itt van Wolkmut Károly, aki szintén Sopron királyi városból származik, ő is németül beszél a néphez, a nemes csói árvaháznak a gondnoka. Ebben a leány-egyházban 46 katolikus él, közülük gyónni tud 36, a gyónni még nem tudó 10. A LEÁNY-EGYHÁZ TEMPLOMÁNAK ÁLLAPOTA A kicsi templom egykor a katolikusoké volt. Régmúlt időben Isten dicsőségére és Szent Péter föapostol tiszteletére építették, ahogy ezt Kazó vizitációja 1698. október 21-én följegyezte. Arányai és befogadó képessége nagyon kicsi, egy része szilárd anyagból, más része fából és deszkából épült. A temető közös a katolikusokkal, fa karókkal van körülvéve. A PLÉBÁNOS JAVAI ÉS JÖVEDELME A kőszegi plébánosnak sem háza, sem szántóföldje, sem rétje, de semmiféle más java nincs e leányegyházban. A Batthyány-vizitáció azonban említi, hogy egykor minden vendéglakostól a kőszegi plébános évente fél köböl búzát és fél köböl rozsot kapott. Mivel ezt a fél mérő gabonát az előző és jelenlegi plébánostól megvonták, a Nemes Csói katolikusok dupla stólára vannak kötelezve. A KŐSZEGI PLÉBÁNOS STÓLAJÖVEDELME E LEÁNY-EGYHÁZBAN Amint a Battliyány-vizitációban olvasható a Nemes Csói katolikusok keresztelés után 25 dénárt, az egyházkelő után 5 dénárt adnak, az először szülő nők ezen nem szoktak megjelenni. A házasságkötés és hirdetés után 25 dénárt fizetnek. Temetéskor a szolgáltatásokon kívül 25 dénár a stóladíj. Mivel pedig, - ahogy említettük - nem szokták megadni a fél mérő búzát és rozsot, a stóladíjban fizetik azt meg, úgy, amint az idegenek. Tehát a keresztség után 50 dénárt, az egyházkelő esetén 20 dénárt, házasságkötés és hirdetés után 2 forintot, a temetéskor 16 garast és fuvar-szolgáltatást szoktak adni. Az ünnepélyes gyászmise után 1 forint 50