Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

2. szám - ADATTÁR - Bariska István: Az első magyarországi urbárium - 1451

ta, ami a hazai földesúri és jobbágyviszony szabályozását általában. Azaz nemcsak az uradalmak megszületése, az egységes jobbágyság megszűné­se és a jobbágytelkek rendszerének megszilárdulása, hanem egy speciá­lis történelmi helyzet is. Az nevezetesen, hogy a két uradalom a 15. szá­zad derekán III. Frigyes német-római király kezére került." A Habsburg uralkodó pedig az uradalmai«; jövedelmét, valamint a jobbágytelkek hasznát osztrák földesúri zálogba adta. Azaz a két uradalmat a birtokok jövedelemkezelésének egy a hazaitól eltérő szervezetébe integrálta. így je­lent meg a „Rechnitz und Güns — die Urbar 145V (a továbbiakban: ur­bárium) bevezető jegyzetében (Nóta) egy eléggé ismeretlen osztrák bir­tokos, egy bizonyos Muttemdorfer neve, akit a források teljes nevén egyébként Bernhard Mittendorfer-nák neveznek. Amikor III. Habsburg Frigyes 1445-ben fegyverrel elfoglalta Nyugat-Magyarországot, Kőszeg, valamint Rohonc jövedelmét 3.000 dukátért neki engedte át zálogba. Ez a magyarázata annak, hogy hogyan került az urbárium az innsbrucki le­véltárba. PALEOGRÁFIAI ÉS NYELVTÖRTÉNETI SZEMPONTOK Az olvasót nem szeretnénk olyasmivel untatni, ami számára közömbös lehet. Még akkor sem, ha nekünk ugyanaz a legizgalmasabb feladatok közé tartozik. A német nyelvű urbárium írástörténeti (paleográfiai) és nyelvtörténeti (újfelnémet szövegének értelmezési) vonatkozásait csak rész­ben érinthetjük. Azt ugyanis most egyértelműnek kell teldntenünk, hogy alti ilyen forrást elemez, az mindkettőhöz ért is valamilyen szmten. Tu­datában vagyunk annak, hogy az eredeti szövegkép elhagyása hozzáér­tőkkel szemben nem egészen korrekt eljárás, hiszen így lázárjuk egy ki­csit az olvasat és a fordítás ellenőrzésének lehetőségét. Ezek azonban most szaktudományos szempontok, amivel semmiképpen sem akarjuk az olvasót terhelni. Mégsem zárjuk ki teljesen ezeket az aspektusokat, hanem olyan mó­don próbáljuk az elemzésbe illesztem, hogy az írás tényleges céljának, a műhelymunka bemutatásának mégis megfeleljen. A FORRÁS EGYÉB SZEMPONTJAI Az 1451-es urbárfum más szempont bevezetését is szükségessé tesz. Ezek között tartjuk nyilván a középkori köz- és helytörténet, a helynév­kutatás, a gazdaság- és birtoktörtéiiet, a pénztörténet, az adó- és jára­déktörténet, az eg3 T háztörténet, a történeti néprajz, a mértéktörténet és a jogtörténet szempontjait is. Az előző fejezetben felsorolt két diszciplíná­val együtt ez csaknem egy tucat szempont, amely még tovább is bontható pl. a jogtörténeten belül a szöveg állam-, város és magánjog-történeti kér­36

Next

/
Oldalképek
Tartalom