Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

2. szám - Zsámbéky Monika: Szent Domonkos rendjének letelepedése Szombathelyen a 17. században

után húga a bevált és jól ismert mestert bízta meg a templom tervezésével. Az új templomban az alap- és felmenő falaltat megtartva a boltozat magasságát radikálisan csökkentették. A kétszakaszos szentély északi oldalán a torony és a Szent Márton-kápolna kapott helyet, déli oldalán a sekrestye megmaradt. A keresztliajóba nagyméretű oltárok kerültek, a háromszakaszos főhajót fiókos dongaboltozattal fedték. A nyugati fal előtt orgonakarzat épült. A templom főhomlokzatán ekkor csalt egy bejárat volt. Az építkezés 1672-ig tartott. A templom ilyen formán állt egészen 1930-ig, amikor bővítették nyugati irányban és egy újabb kereszthajót iktattak be. Batthyány Erzsébet nemcsalt a szombathelyi domonkosok jótevője volt, hanem 1674-ben adományával lehetővé tette a rend megtelepedését Sopronban. Alapítólevelében külön kiemelte, hogy Szent Domonkos rózsafüzér imájának terjesztésével a Szűzanya tiszteletét akarja erősíteni. 1( A szombathelyi és soproni rendházaltnak nem volt középkori előzményük, ellenben Vasváron már 1244-ben állt a templom és a kolostor, s ezt 1684-ben adta vissza a rendnek Széchenyi György kalocsai érsek. Az említett három kolostoron kívül 1700-ig Pécsett, Kassán, Pesten és Vácott települtek le a domonkos szerzeteseit. A továbbiakban térjünlt vissza a szombathelyi rendházhoz és nézzük meg, milyen javadalmak tartoztak hozzá, ill. milyen változások következtek be a szerzeteseit letelepedésével Szombathelyen és a szentmártoni városrészben! 1638. április 4-én Draskovich György püspök bevezette a domonkosokat az előtte plébániatemplomként működő Szent Márton-egyházba, a plébánia földjeit és javadalmait, továbbá a templomi felszerelés felét a szerzeteseknek ajándékozta. A felszerelés másik felét a plébániatemplommá Idnevezett várbeli Szűz Mária-templomnak adták át. Ez természetesen a polgárok tiltakozását váltotta ki, hiszen a javadalmakat és kegytárgyaltat ők adományozták a Szent Márton-templomnak. A plébániának különböző város környéki dűlőkben és hegreken több tagban voltalt földjei (4 hold föld a „Szent Péter szőlőben", 1,5 hold a Hegyen, 3 hold a Kozmában, 6 hold a Külső Dűlőben, 3 hold a Jankó erdeje mellett, 5 hold a Császtón, 1,5 hold Ólad felé, 2 hold a Csonkaerdőn, több erdő a Szent Márton erdején kívül). A plébános javadalma: a Kertalján 24 hold, a Cseprcgi útban 6 hold, a Zanati útban 6 hold, a Sárhatáron 8 hold és az Oladi út mentén 24 hold rét. A zanatiak kötelessége volt a plébánia 12 hold földje után terményjáradékot adni. A Szent Márton erdeje is a plébánosé volt, továbbá a Gyöngyösön álló Hármas malom. Ezek az ingatlanok tehát a domonkos rend tulajdonába kerültek. Szentmártonban a plébánosnak jobbágyai és zsellérei is laktak. A Balog malmának 10