Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

1. szám - KÖNYVESPOLC - Varga Nóra: „Kórdokumentum" -Vasi Kalendárium, 1997. -

gyí Miklós, a Vas Népe főszerkesztője beköszöntőjében írta: „megpróbáljuk rögzíteni egy pillanatképhez ... hasonlóan megyénk településeinek állapotát, intézményeit, tisztségviselőit, fontosább mutatóit, jellemzőit. Ha úgy tetszik, kordokumentumot próbálunk létrehozni" (27. p.). A megye községeit, városait bemutató szócikkek betűrendben követik egymást. Az egyes településekre vonatkozó adatok 3 részre tagolódnak: a települések megközelíthetőségére, népességére, intézményeire, hivatalaira, tisztségviselőire, felekezeteire, templomaira, a búcsúkra, civil szervezetekre, egyesületekre utaló információk; a rövid településtörténetet; a vállalkozók listája a települések közismert személyiségeinek kisportréival. Nyilvánvaló, ha a megyére, a városokra és községekre vonatkozó adatsorok teljesek lennének, a cím- és adattár nem 150 oldalra terjedne ki... A szerkesztő és munkatársai — a szakemberek számára is - komoly feladatot vállaltak, amikor megpróbálták a 8 kivételével valamennyi vasi település történetét bemutató adattárat elkészíteni. Valószínűbb azonban, hogy készíttetni, hiszen a munkát áttekintve úgy tűnik, hogy a szerkesztő és munkatársai minden el- és átgondolás nélkül csupán adatokat gyűjtöttek (pontosabban az önkormányzatokhoz és jegyzőségekhez kiküldött kérdőíveken begyűjtöttek), azok korrektségét nem ellenőrizték, a rendelkezésre álló szakirodalmat és forrásanyagot mellőzték, tudatos szerkesztői munkát gyakorlatilag nem végeztek. Ezért jelenhetett meg téves adatok, fogalmak, nevek sora. Ezt igazolják a következő példák és idézetek: Győrvár (65. p.) és Narda (108.p.) okleveles említéseinek teljes zűrzavara (Vö. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, II. köt Bp., 1894. 753., illetve 779. p.); Nemesmedvest (112. p.) „először 1773-ban" említik az okiratok - Csánki szerint 1336-ban (Vö. Csánki i. m. 775. p.); Bejegyertyános (34. p.) „története a népvándorlásig vezethető vissza, egyes dokumentumok szerint avarok telepedtek itt le ...A beje kifejezés katonai tisztséget jelent."; Csényéről (51. p.) „az első írásos emlék 1238-ból való, egyes, Ausztriában talált iratok alapján korábban is lakott volt...A templom közelében áll a megye egyik legrégibb plébániaháza. A korai időktől kezdve volt községi iskolája"; Nemescsó (110. p.) „árvaháza az első volt az országban... A község szülötte Péterffy Sándor, a magyar tanítók atyja"; Szemenyén (I47.p.) volt „az első ispotály" a megyében; a Sorkifaludon (141. p.) található taródházi kastély „hazánk jelenlegi legrégebbi, téglából készült kastélya"; Vásárosmiske (172. p.) „1701-ben II. Rákóczi Ferenctől vásártartási jogot kapott"; További részletek a LEGendáriumból: Nárai (109. p.) Ősi fészek, Csörötneknek (53. p.) szintén Ősi fészke és ősi malma volt; Orimagyarósdnak (118. p.) a kiváltsága, Csehimindszentnek (48. p.) pedig a temploma ősi. 91