Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

1. szám - KÖNYVESPOLC - Horváth Sándor: A magyarországi szlovének néprajzi szótára

ként e kor és 1848 kapcsolatának) megértéséhez nagy jelentőségű a visszafogottan, nem túlírtán megírt, a kor bemutatását a szakközönség igényeihez mérten mellőző, lényegre törő, az új ismeretek bemutatását célzó összefoglalás. A Zala Megyei Levéltár kiadványa, nem először országos jelentőséggel. (Molnár András: Batthyány Lajos a reformkorban. Zalaegerszeg, 1996. 221 p.) GERGELY ANDRÁS A MAGYARORSZÁGI SZLOVÉNEK NÉPRAJZI SZÓTÁRA A szlovén és a magyar néprajzi kutatás - különösen a nemzetiségi néprajzi kutatás - alapművel gazdagodott a közelmúltban. Mukicsné Kozár Mária, a szombathelyi Savaria Múzeum néprajzkutatója munkájaként napvilágot látott a hazai szlovének néprajzi szótára. Kézikönyvként nyilván generációk sora használja majd, ezért váUalkoztunk az egyszerű bemutatás helyett a bővebb, kritikai szemlézésre. A szerző hosszú évek munkájával több mint 300 szócikket írt a magyarországi szlovének 20. századi néprajzáról. Amint azt a kutató, valamint Slavko Kremenéek és Gráük Imre bevezető gondolataiból megtudhatjuk, e mű „A szlovének életmódja a 20. században" című kutatási programba szervesen illeszkedik. Kozár Mária korábbi monográfiái - Szlovénvidék (1984.) és Felsőszölnök (1988.) - is e program részei voltak. Amint az előző kettő, úgy a mostani kötet is két nyelven látott napvilágot. A lexikonnak talán inkább nevezhető szótar a szlovén kifejezéseket rendezi ábécébe, s az egyes szlovén nyelvű szócikkeknél nyomban a magyar nyelvű változat következik. Csak az tudja igazán, aid már próbálta, hogy milyen nagy munka egy ilyen szótár /lexikon összeállítása, illetőleg a kétnyelvűség következetes végigvitele. A szerző munkájáról már több ismertetés látott napvilágot a közelmúltban, s szülte kivétel nélkül mindenütt kiemelik e kétnyelvű kisebbségi néprajzi szótár jelentőségét, valamint azt, milyen nagyszabású feladat ez. A több mint háromszáz szócikk lefedi a néprajzi kutatás egészét: klasszikus bontásban az anyagi kultúrát, a szellemi kultúrát (röviden: a folklórt) és a társadalomnéprajzot. Ez a lista bővült még a szlovénekkel, illetve a kisebbségi kutatással kapcsolatos néhány további alapkifejezés79