Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

1. szám - ADATTÁR - Rúzsa Károly: A kissitkei kastély

a kastély szempontjából, mivel 1597. január 13-án Vas vármegye közgyűlésén Szombathelyen a vármegye megerősítette az előző közgyűlésen hozott határozatát, és elrendelte, hogy Kesző várát a Rábán túli járás, valamint az egész Kemenesalja kerület építse, kivéve Sitke, Tokorcs és Simonyi possessiókat. Ezeket a falvakat ugyanis Sitke castellum építésére rendelték.

28 1615. január 12-én és május 19-én Vas vármegye megbízottai két esetben is tanúkihallgatást végeztek bizonyos hatalmaskodás ügyében, amelyet Sitkey Pál követett el Marczaltői Katalin ellen.

89 A tanúvallomásokban szó esik a kastély kapujáról, a kapu fölötti szobáról és az ide vezető grádicsról valamint a személyzet tagjai közül a porkolábról, a hadnagyról és az uraságok szolgáiról. A Sitkey Ádám és Kisfaludi Mihály felesége Sitkey Zsuzsa által 1630-ban kötött osztályszerződésben az szerepel, hogy a castellumot közösen javítják és a kijárás a „Kapuközben" megengedett mindkét fél, valamint örököseik számára.

30 A fenti adatokból megállapítható, hogy a kissitkei castellum egy palánkkal és bástyákkal körbekerített, több lakóházból és egyéb épületből álló építmény volt, amelyet árokkal is körülvettek. A kastélyba az árkon átívelő hídon lehetett bejutni, amely a sorompón át a kapuhoz vezetett. A kapu fölött valamilyen torony lehetett őrszobával a porkoláb számára. Ide egy lépcsőn (grádics) lehetett feljutni. A kastély viszonylag nagy alapterületű, lehetett, ugyanis az épületek mellett még piaca is volt, hasonlóan a nagyobb várakhoz. Arról nem tudunk, hogy valamilyen komolyabb hadi esemény kapcsolódna a sitkei erődhöz. Bár kisebb portyázó török csapatok és más rabló hordák megfordulhattak a 16. és a 17. század folyamán Sitkén is. Az épület inkább csak mint megerősített lakóhely funkcionált, és a családon belüli birtoldigyletek egyik tárgyaként szerepelt. Annak ellenére, hogy Kissitkén állt ez a castellum, mind Nagysitke, mind Kissitke a török hódoltsághoz tartozott és adót fizetett a töröknek. A 16. század második felében mindkét falu szerepel a III. Murád szultán idején készült török adóösszeírásokban.

31 1649-ben Batthyány I. Ádám összeíratta a Vas vármegyei hódoltságot.*

2 Ebben Sitkéról a következő szerepel: Pápa elvesztésekor hódolt meg, s Húszam bég Fehérvárról a földesuruk. Adó 40 fi., 10 pint vaj, 8 fi. a császár adója. A Bethlen háború idején fia Véli bég felemelte az adót 70 fi., 15 pint vaj, 3 köböl száraz gyümölcs, 16 fi. császár adója. Magyar Mehmet 16 évig bírta őket, fia Ibrahim is a régi adót szedi. 1644-ben a kanizsai török 6 rabot vitt el, pedig hódoltak voltak. 48