Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

4. szám - KÖNYVESPOLC - Fülöp Zsanett: Egy elfelejtett népoktatónk kéziratának megjelenéséről

KÖNYVESPOLC EGY ELFELEJTETT NÉPORTATÓNK KÉZIRATÁNAK MEGJELENÉSÉRŐL GegÖ Elek (1805-1844) - a csíktapolcai születésű ferences pap - a reformkor tudós polihisztora, szónoka, tanára, néprajzosa és publicistája volt. Az elsők között hívta fel a figyelmet a moldvai magyarság történelmére, folklórjára, nyelvi sajátosságaira. A nyelvjárások feltárójaként is úttörő szerepet játszott; bár nem volt túlzó nyelvújító, írásaiban gondot fordított az idegen szavak magyarosítására, az új magyar szavak terjesztésére. Felvilágosult szellemű ferences papként fontosnak tartotta a nemzeti haladás ügyét, célul tűzte ki a köznép műveltségének és kulturális színvonalának emelését. Hangsúlyt fektetett az ifjúság hazafias nevelésére is. Gegót az 1830-as évek végén az egyház Szombathelyre „száműzte", mivel nem nézte jó szemmel papjának haladó tevékenységét, politikai szerepvállalását. Szamos forrás bizonyítja azonban, hogy a vidékre helyezett hitszónok ezután is következetes maradt elveihez. Szombathelyen szorgos munkát végzett: pedagógiai, helytörténeti cikkeket és tanulmányokat írt. írásai többek között a Társalkodóban és a Tudománytárbanjelentek meg. Jövedelmét az első szombathelyi kisdedóvó működésére ajánlotta fel. Tervei között szerepelt egy Népoktató című sorozat megjelentetése. Ennek azonban csak az első kötete készült el 1840-ben, de a közelmúltig ez is kiadatlan maradt. A saját kezű kézirat alcíme pontosan megjelöli azt, hogy szerzője milyen olvasóközönségnek szánta: „új esztendei ajándék a köznép számára". A pedagógiai utópia főhőse egyes szám első személyben, riportszerűen számol be elképzeléseiről és tapasztalatairól. Nevelő, oktató célzatú útleírás ez, mely a nép közműveltségének felemelkedését szolgálja. A nyolc fejezetből álló mű hű tükre Gegő életének és hitvallásának. A szerző felidézi az ideális falut: Boldogfalvát, és itt mutatja be megvalósítandónak vélt eszményeit. Prédikációinak témái a reformkor felvilágosult gondolatai. Szól a vallásról és az erkölcsről, az előítéletekről és a babonáról, illetve a véleményjobbításról. Kitér az iskolaszervezés kérdésére is, hiszen a jól felépített falusi iskola elengedhetetlen a társadalmi haladás szempontjából. Külön jegyzeteket ír Magyarország történelméről, fold91