Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

4. szám - ADATTÁR - Molnár Mónika: Tudománytörténeti mozaikok 4. Névy Lászlónak, a szombathelyi premontrei gimnázium egykori tanárának pályaképe

MOLIVÄR MÓMKá TUDOMÁNYTÖIOBNETI MOZAIKOK 4. NÉVY LÁSZLÓNAK, A SZOMBATHELYI PREMONTREI GIMNÁZIUM EGYKORI TANARÁNAK PÁLYAKÉPE Névy László, a múlt század második felének kiemelkedő tanár egyénisé­ge, számos tankönyv írója, az ő műveiből tanultak magyar nyelvet és iro­dalmat a középiskolákban. Főként műfajelmélettel foglalkozott, szépírói munkásságát versek, tanító mesék, tragédiák jelentik. Poétikai, stiliszti­kai, retorikai művei sokkal nagyobb jelentőségűek, mint az irodalom te­rén tett egyéb próbálkozásai, noha aesopusi fabulái jutalomban és dicsé­retben részesültek, a kéziratban maradt, A népért című szomorújátéka pedig megnyerte az Akadémia Teleki-díját. 1841. január 27-én született Közép-Iszkázon. Középiskolai tanulmá­nyait a pápai bencés, a veszprémi piarista és a győri bencés gimnáziu­mokban végezte. 1860-ban kilépett a bencés rendből, és a premontrei rendbe lépett Csornán. 1861-ben már a szombathelyi főgimnáziumban találjuk mint a magyar irodalom és a történelem tanárát. 1867-ben tör­ténelmet már nem, helyette azonban latint és szabadkézi rajzot, 1869­ben pedig, kiegészítve ezeket, mértani rajzot és gyorsírást tanított. Emel­lett tanácskozmányi jegyzői, könyvtárnoki és Országos Középiskolai Ta­náregyleti teendőket is ellátott. A gimnáziumban évenként megalakuló önképző kör védnöki címét is megkapta 1867-ben. Életrajzírója, Koltai Virgil így írt Névy Szombathelyen töltött éveiről: „Itt azután elemében volt. A hazaszeretet, a lelkesedés ékesszóló nyelvén csak kevesen tud­nak ugy szólni, mint a hogy a fiatal tanár tudott. Tíz éven át működött Szombathelyen s a közönség valósággal rajongott az ékes tollú és szép­szavú tanárért, a kit a természet szellemi és testi kiváló szép tulajdo­nokkal bőségesen megáldott." Ö volt a premontreiek költője, aki az ün­nepi ódákat írta, ő készítette azt az iratot is, amellyel a szombathelyiek Horváth Boldizsárt miniszterré kinevezése alkalmából üdvözölték. Az ő buzgólkodása segített a szombathelyieknek ideiglenes színházat terem­teni. 1896-ban Névy jubileumi emlékülést tartottak Szombathelyen, amely­re Névy a Vasvármegye című lapon keresztül reagált: „Jól esett a lel­kemnek a nyilvános megemlékezés abból a városból, melyben tanári mű­ködésemet az ország egyik legkitűnőbb gymnasiumában megkezdtem, s 83

Next

/
Oldalképek
Tartalom