Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

4. szám - ADATTÁR - Dominkovits Péter: Kőszeg 18. századi polgársága

gyógyszerész árván maradt, s a kőszegi Jenisch Sámuelnél nevelt lányát, Zsófia Klárát. Az idők során a köztiszteletben álló polgárt a város kama­rásának, perceptorának is jelölték. 1759-ben Mária Terézia megnemesí­tette. Patikáját a második házasságából származó fia, az apai műhely után hasonlóképpen Sopronban majd Ulmban és Erlangenben tanulmá­nyokat folytató János Ádám vette át. A csallóközi Somorja mezővárosból Kőszegre költöző, 1721. szep­tember 2-án polgárjogot nyert Simonies Ádám gombkötő legény gyors karrierjét sokban szerencsés beházasodásának köszönhette. Egy hét múlva, még e hó 9-én feleségül vette a Trencsén megyéből Kőszegre ke­rült Koriári József gombkötő mester özvegyét, Hollenstainer Máriát. Minden bizonnyal e frigy is sokat nyomott a latba abban, hogy Simoni­csot még 1721-ben céhmesterré választották, 1729-ben atyamesterré avatták. 1736-1754 között a városi önkormányzat külső tanácsának tagja­ként tevékenykedett Többször fontos - ún. subaltemus - hivatalokra vá­lasztották, így katonai biztos, árvák atyja, pincemester, kamarás is volt. 1748-tól a külső tanács első embere, a szószóló vagy vormunder lett. Az 1754. április 24-i tisztújítástól majd 15 évig a városvezetés legbelsőbb gremiális szervének, a belső tanácsnak tagjává választották. Az általa hi­vatali szolgálatban töltött évek során - vele és gombkötő iparostársaival együtt - egyre több iparűző került a kőszegi városigazgatásba. S így a vá­ros vezetését a 18. század elején uraló földbirtokosok meghatározó sze­repét a kézműves iparűzők vették át. Úgy az egyéni, mind a gremiális hivatalokban. Simonies halálát követően 1773. április 6-án felvett inven­tariuma szerint a „Magyar Hostadban" 1.000 ft-ot érő háza állt, s a pi­acon lévő boltját 300 ft-ra becsülték. A kőszegi polgári vagyonszerkezet jellegzetességeként ő is - ahogy Küttel is - rendelkezett földtulajdonnal és 140 ft-ra becsült két vödör szőlőbirtokkal. Vagyona Jelentős része készpénzben volt. (4.570 ft 70 kr), illetve hiteltevékenységéből szár­mazott. 1752-1770 közötti pénzkihelyezései nyomán 9.767 ft 65 1/2 kr­os aktív adósságállomány jutott még örököseüiek. E két rövid „skicc" arra utal, hogy a 18. század elején mind a má­sodgenerációs, mind a frissen betelepülő előtt - a jó foglalkozás és a sze­rencsés házasodás sem feledhető (!) - gyors foglalkozási beilleszkedés, folyamatos szakmai elismertség mellett közhivatali karrier is várhat. Az, hogy ez mennyiben általánosítható, csak a prozográfiai igényű kuta­tások, illetve a tisztújítási jegyzékek analitikus elemzése után mondható meg. E mtmkák megtétele után lehet csak választ adni egy nagyon fon­tos - dolgozatunkban több oldalról is felmerült - kérdésre, jellemzi-e a Simonics-féle karrier a század második felét avagy nem? Az azóta pol­72

Next

/
Oldalképek
Tartalom