Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

4. szám - ADATTÁR - Dominkovits Péter: Kőszeg 18. századi polgársága

ft-ra nőtt, s kis ingadozással 1728-tól rövidebb időszakra 15 ft-ban állandósult. 1731-től a kőszegi polgárfiak e taxához még 1 ft-ot fizettek a már többször említett bőrvödör címén. Az előző időszakra elmondott tendenciák itt is igazak: így Benők Sámul öccsének, a városbírói hivatalt is viselő Benők Istvánnak, István fiát (1731. jún. 19.), illetve a helyi polgári származású Gömbös István aljegyzőt (1734. júl. 16.) az atyai érdemek, illetve a jövendő szolgálat reményében taxa nélkül vették a concivilitasba. Az iparűzők közül is többen részesültek kedvezményben, pl. a Német Birodalomból - Passau környékéről - származó, de már sok éve a városban tevékenykedő Waigstorffer Jakab serfőző mester eddigi munkáját figyelembe véve 15 ft-os díjkedvezményben részesült. (1729. szept. 20.) Az Ausztriából jövő Klompoffleitner József teljes taxáját a belső tanács számára készítendő „kemence" fejében elengedték. (1736. ápr. 18.) A legnagyobb taxát - az előzőhöz nagyon is hasonlóan - Gruicz István, budai „rác" kereskedő fia fizette; 80 ft-ot és egy asztalra való perzsa szőnyeget tett le. (1734. máj. 22.) Az 1726. évi statútumban külön kiemelték a kereskedők taxáját, melynek felülfizetési arányát a pápai származású, de már Locsmánd mezővárosból Kőszegre költözött Krepffel mészáros Pál fia példáz, ő 50 ft-ot fizetett. (1732. máj. 30.) Talán az 1734., 1736. év nagyobb számú polgárfelvételei is közrejátszottak a fent említett, a „betelepedőknek" az 50 ft-os taxát előíró 1736 novemberi statútumhoz. A rendelet gyakorlati megvalósítására csak folyamatosan került sor; 1737 során még többeket vettek fel a régi díjszabással. E harmadik szakasz 1744 késő nyaráig állt fenn, s a polgárjogot nyertek számának csökkenését eredményezte. Ekkor a kőszegi polgárok fiai - kivéve a kisszámú kereskedőt - továbbra is csak 16 ft-ot fizettek. Foglalkozás, vagyoni állapot, vagy rokonsági kapcsolat miatti kedvezésekkel többször is találkozhatunk. A bécsi Franz Bálint festő (képíró) 50 ft-os taxáját elkövetkező munkáira hivatkozva elengedték. (1737. jún. 7.) Négyessy Németh László, a postamesteri hivatalából élő nemes közszolgálati tevékenységét figyelembe véve a magisztrátus polgárdíja felét, 25 ft-ot elengedett, s a kifizetés könnyítését is engedélyezték. Az Összeget a kamarás fizetéséből vonta le. (1738. nov. 15.) A stájerországi Wolkersdorfból származó Josef Guster takácsmester bátyja már régebb óta Kőszegen élt, s a polgárság tagja volt. Rá és a kérelmező szegénységére tekintettel díjából - arra is hivatkozva, hogy vagyoni állapota miatt a harmincadinentességriek hasznát úgysem veszi - 10 ft-ot elengedtek. (1743. nov. 30.) 1744 Őszétol 1774 novemberéig nemzedéknyi időn át tartó stabilizálódás figyelhető meg. Míg a kőszegi polgárok fiai továbbra is a 16 ft-os díjat fizetik, a helyi, polgárjoggal nem rendelkezők gyermekei, a magyarországi és külföldi betelepültekkel egyezően a 30 ft-os taxát teszik 65