Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

4. szám - ADATTÁR - Dominkovits Péter: Kőszeg 18. századi polgársága

legfontosabbak: a vám és harmincad mentesség, szabad iparűzés a város területén, elővásárlási jog a vásárokon, részesülés a közös jövedelmek, birtokok hasznából. Az utóbbiak közé az aktív és passzív választói jog, illetve a peres eljárásokban a nemesekéhez hasonló bánásmód tartozik. (A polgárt csak nyomós okkal lehet bíróság elé citálni, de akkor a perbe idézés kötelező. A letartóztatástól védve van, szabadlábon védekezhet.) Az általános előnyöket a helyi statútumok, vagy az íratlan gyakorlatok még sokoldalúan árnyalják, kiegészítik. A kőszegi polgárjog keletkezése és fejlődéstörténete még feldolgozásra vár. A jelen forrás csak egy szempontú, vizsgálatot enged meg: a polgárságba történő felvétel változásainak regisztrálását. Ezt is csak egy eszköz oldaláról tudjuk részletesebben megvilágítani, s ez a pozitív és negatív diszlalmináció eszközeként is szolgáló polgárdíj. A szabad királyi város magisztrátusa, illetve annak képviselői és a városi kancellária előtt letett pólgáreskű mellett a polgárjelöltnek a polgárságba vételhez kötelessége volt a helyi szokásjog által előírt polgárdíj letétele. Ez a differenciált nagyságú összeg egyrészt kedvező volt a városi polgárság fiainak - és ezzel is segítette a városi polgárság önrekrutációját -, másrészt egyfajta „limitáló" szereppel szűrőként hatott a betelepülni és polgárjogot nyerni szándékozókkal szemben. A városonként és időszakonként is erősen változó polgár taxa kőszegi módosulásait bemutatva Mvánjuk e folyamatot és működési mechanizmust érzékeltetni. Az 1711-1780 közötti időszakban Kőszegen a polgárdíj nagyságrendi meghatározásának - és vele a fizetési kötelezettségnek - öt szakasza különíthető el. Az első négyet a kőszegi polgárifjaknak adott, arányában jelentős díjkedvezmény jellemzi, míg az utolsó időszakot az egységes kezelés. Az 1711-től 1726 decemberéig tartó első szakaszban a kőszegi polgárok fiai 5 ft-ot, illetve 1713 őszétől 5+1 ft-ot fizettek. Ez utóbbi 1 ft a tűzvédelmi célokat szolgáló bőrvödör díja volt. Az ország más településeiről és a külföldről jövők taxája 8-24 ft között ingadozott. Csak 1719 elejétől állt be a 15 ft és az 1 ft bőrvödörre fizetendő összegre. Ez az ingadozás arra utal, hogy a Rákóczi Ferenc vezette rendi, függetlenségi küzdelmeket követő években - elsősorban 1711-1712-ben - a betelepülök polgárságba vételére a készség jóval nagyobb volt, s a polgárdíj összegét a „helyi mércéhez" közelítették. (8 ft-os taxák.) Ugyanakkor erre a taxa ingadozásokkal jellemzett alperiódusra az is jellemző, hogy a polgárságba felvettek gyakran vagyoni nagyságuk alapján fizették e díjat, miként a mesterség keresettsége is kedvezményekre vezetett. A korábbi 8-12 ft-os összegek 1712 derekától lassú emelkedést mutatnak, ekkor a 13-15 ft-os taxáitatás volt a jellemző. Természetes, hogy a folyamatos taxa növekedés mellett még az 1716-1720 közötti években is megfigyelhető a kicsit szélsőségesebb ingadozás. 63