Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

1. szám - ADATTÁR - Kovács Etelka - Tóth Péter: Tudománytörténeti mozaikok 3. Használni akart, nem tündökölni. - Vázlat Edvi Illés Pál tevékenységéről -

KOVÁCS ETEUíA - TÓTH PÉTER TüDOMÁJNTTTÖETÉNETI MOZAIKOK 3/ HASZNÁLNI AKART, NEM TÜNDÖKÖLNI - VÁZLAT KDVI ILLÉS PÁL TEVÉKENYSÉGÉRŐL ­„Edvi illés Pál teljes rendszert igyekezett formálni mindazon kutatási ágazatokból, amelyek a nemzeti jelleggel és azonosságtudattal összefüggve a kor vélekedése szerint önálló tudományt alkotnak, azaz számba vette a történelemmel, társadalommal és nyelvvel foglalkozó összes vizsgálati területet." 1 Az 1830-ban megalakuló és a munkáját 1831-ben megkezdő Akadé­mia részben nemzedéki, részben felekezeti, részben pedig a társadalmi rang szerint szerveződött. Tudományszociológiai szempontból is érde­mes lenne elemezni azt, hogy ki milyen módon vált a Magyar Tudós Tár­saság tagjává. Ha a Vas megyei származású vagy az itt tevékenykedő aka­démikusokat megvizsgáljuk, nyomban feltűnik az, hogy többségük pap­tanárként a katolikus egyház támogatását is élvezte. 2 Tudományos ered­ni ényeik mellett nem hanyagolható el az sem, hogy közülük néhányan se­gítséget kaptak a szombathelyi iskolákból Pestre kerülő egyetemi taná­roktól, akadémikusoktól, akik többek között kapcsolataikkal, a publiká­ciós lehetőségek megteremtésével támogatták a szülőföldjükön maradó­kat, 8 Külön említésre méltó, hogy a Vas megyei akadémiai tagok szinte kivétel nélkül valamilyen nyelvészeti területtel (is) foglalkoztak: Kresz­nerics szótárt szerkesztett, Bitnicz retorilrai-stihsztikai monográfiát írt, Nagy János részt vett „A magyar nyelv rendszere" című akadémiai nyelv­tan kidolgozásában, Szenczy Imre klasszilta-filológusként vált ismertté. Edvi ülés Pál akadémiai munkássága az előbb említettekétől több szempontból is eltért. Ő mint érett férfi és evangélikus lelkész került Vas megyébe. Tudósi, szépírói, fordítói teldntélyét már korábban mega­lapozta. Literátori tevékenysége sokszínűbb, bar ezzel együtt felülete­sebb volt, mint az eddig említetteké. A klasszika-filológián kívül többek között a néprajz különböző területeivel, pedagógiával és szépirodalmi művek fordításával is foglalkozott. Aránytévesztés lenne őt korának ve­zető tudósai közé sorolni; gyakorlatias, érdeklődő szellem volt, a kora­beli szellemi élet szürke eminenciása. A 19. század első felével foglalko­A Németh László Szakkollégium Filológiai Műhelyének sorozata. 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom