Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

4. szám - Szabó László: 100 éve született Kincs Elek (1897-1978)

lamilag segélyezett községi gimnázium - októberben meg is nyílt 41 nyilvános és 8 magántanulóval. Kincs Elek a kezdetektol arra törekedett - és ehhez a minisztériumban meglévő, közismerten jó kapcsolatait is igyekezett igénybe venni -, hogy a gimnázium állami gimnáziummá válhasson. Ebben a helyi nobilitások - pártállásuktól függetlenül - egyértelműen támogatták. A gimnázium 1947-ben miniszteri engedéllyel fölvette Kölcsey Ferenc nevét. Kincs Elek kezdeményezését azzal indokolta, hogy „a haza és haladás jelszavát valló Kölcsey minden korban kikezdhetetlen értéket képvisel". Nem szabad azonban elhallgatnunk, hogy a választásban Kincs Elek személyes kötődése is belejátszott, hiszen büszkén vallotta, hogy Kölcsey szülőföldjéről származott, és irodalomtörténészi munkássága is nagy részt Kölcseyhez kapcsolta. A névválasztás egyébiránt helyesnek bizonyult olyannyira, hogy 1948-ban még az akkor a gimnáziumnak otthont adó épület utcáját is Kölcsey Ferencről nevezték el. Másrészt ma már nemcsak a gimnázium, hanem a város is ápolja a költő emlékét. Kincs Elek Körmenden igazgatóként is a már megismert pedagógiaipedagógusi erényeit közvetítette munkájában. Nagy energiával fogott hozzá a günnázium tanári karának megszervezéséhez. Ennek is köszönhetően már az 1947/48. tanévben - az igazgatóval együtt - három egyetemi doktorátussal rendelkező tagja van a testületnek, hogy a még hiányzó törzstagok munkáját nagy gyakorlattal és elméleti felkészültséggel rendelkező polgári iskolai tanárok helyettesítették. A megalapított günnázium a helységben és térségben kulturális-missziós tevékenységet folytatott. Olyan tanulóknak adott lehetőséget a szellemi felemelkedésben, akik ezt máskülönben nem kaphatták volna meg. Ezt igazolja pl. az 1948/49. tanév, amikor is a tanulók 35%-a kisparaszti származású (a szülők 10 holdnál kevesebben gazdálkodnak), 25%-uk pedig kisiparos, vagy kiskereskedő gyermeke; a tanulók 1/3-a vidéki. Küics Eleket munkájában egyetlen dolog vezérelte: az érték, a tehetség támogatása és felmutatása. Ennek szellemében különös figyelemmel egyengette a szerény szociális háttérrel rendelkező tanulók útját, segítette a kisfalvakból bejáró, vagy kosztos diákként házaknál lakó ifjakat. De nemcsak a tehetséggondozásban mutatott példát, hanem a tárgyiasult értékek mentésében is. Ezt bizonyítja az alábbi eset is. A miniszter 1949-ben elrendelte az iskolai könyvtárak állományának revízióját, a szocializmus, a marxizmus szellemiségével összefüggésben; hosszú listát kaptak az iskolák a selejtezendő, megsemmisítendő könyvelőről, alkotásokról. Kincs Elek a felszólításra azt a választ írta, hogy „új iskola lévén csak a legfrissebb, a 16