Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

3. szám - ADATTÁR - Koszorús Ödön: Vas megye rejtett kincsei. - Kanászbalták -

fokos szerepet kapott, azaz inkább önvédelmi fegyverré, vagy pásztorjelvénnyé szelídült. Lassan elmaradt a felső ívelődés és helyébe a fejsze-, vagy baltaszerű egyenes vagy homorodó felső vonal jött divatba. A penge oldallapjai is egyre kisebb ívűek lettek, mígnem sík lappá váltak. A köpű külső körvonala tartotta meg legüikább a jellegzetes dunántúli balaska formát, de úgy látszik a fokát gyakran megnyújtották és négyzetes helyett téglalap alapú, nyújtott gúlává formálták. A fok alsó és felső oldalának dőlésszöge még sok esetben megtartotta a köpű alsó és felső vonalá; nak szűkülési szögét, de egyes daraboknál a köpű hátsó falától hangsúlyozott éllel kalapálták ki a fok felső és alsó lapjait. A fenti stílusjegyek változása teszi indokolttá, hogy új típusú vasi kanászbaltákról beszéljünk. A kanászbalta részei: 1. penge lap; 2. felső csúcs; 3. felső vonal; 4. köpű; 5. fok; 6. él; 7. alsó csúcs; 8. alsó vonal; \ 9. nyak; 10. köpű középvonal. Domanovszky György így fogalmazott: „A falusi kovácsok munkáira sajnos a gyűjtők sosem fordítottak gondot, így az utóbbi fél évszázad alatt készítményeik zöme elpusztult, néhány múzeumi darab maradt csak hírmondóként."

4 Ezen az áldatlan helyzeten próbálok segítem gyűjtőmuiilíámmal és közreadott írásommal. JEGYZETTEK 1 Magyar Néprajzi Lexikon. III. köt. Föszerk. Ortutay Gyula. Bp. 1980. 18. p. 2 Malonyay Dezső: A magyar nép művészete. III. köt. A balatonvidéki magyar pásztornép művészete. Bp. 1911. 19. p. 3 Nagy Zoltán: Az Őrség néprajzi gyűjteményének létrehozója. Bemutatjuk Gellértné Szilcszay Editet. = Vasi Honismereti Közleményeit, 1990. 1-2 sz. 18-20. p. című cikk ühisztrációjátld.:27.p. Domanovszky György: A magyar nép díszítőművészete. I. köt. Bp. 1981. 253. p. 80