Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

1. szám - ADATTÁR - Szúnyogh Sándor: Él az arany és a vér. — Aranymosás a Muravidéken —

A Mura folyamának felszínén apró fénytörések csillogtak. Mintha egy-egy pillanatra a fénylő habok azt tükrözték volna, hogy kincset rejt a mély és a parti iszap. Mennyi vér és arany vegyült egykor a nagy ütközetek hadjáratok és csaták idején a folyó vízével, amikor a honfoglalás és népvándorlás idején vágtató paripák és hősi lovasok rohantak a Mura folyó túloldalára, a zátonyok szegélyeit kihasználva. Ki tudja, hány ladik, tutaj és komp merült el az árban terhével és a kincset szállító emberekkel? Mátyás király, az igazságos is pénzt veretett az Alpok aranyából és szétosztotta a szegények között. A gyereksereg közelebb húzódott a kicsi tűzhelyhez. Lassan kihűlt az üveggolyó nagyságú sárgásbarna aranygömböcske. Máté a zsákmányt a Ids mérlegre tette: 6,5 gramm súlyú, 92-94 %-os tisztaságú aranygolyó sárgállott a kezében. Stefan, az újságíró a gyerekek markába nyomta, hogy jobban átéljék az aranymosás izgalmát. Mindeiüci csodálkozva nézte a kis golyócskát. Lám, egy napos vasárnap délelőtt és máris ennyi arany! Az aranymosó férfiak mosolyogtak és elmondták, hogy az aranypor egy részét hazulról hozták magukkal, mert másképpen nem tudták volna bemutatni a végső eredményt. Az előző aranyport valamikor évtizedeidtel ezelőtt még a Drávából mosták. Mi ennek ellenére egy cseppet sem voltunk csalódottak, hisz Attila fiammal egy élménnyel, tapasztalattal gazdagabbak lettünk. Az aranyért, a kincsért műidig és mindenütt szenvedni kell. A Mura aranyát is csak úgy szerezhetjük meg, ha olyan vakmerő fiatalokat találunk, akik felélesztik őseink aranymosási szokásait. Mert az arany most is ott van a parti homokban, a folyó kanyargós szegélyem, a kavicstömeg mélyén. De ott van a Ifiedelemben, a szájhagyományban, a mesékben is. Valamennyiüiik titkos közös kincse, az Alpok, a Tauern ajándéka. IRODALOM Golub János: Muraközi aranymosók. = Néprajzi Értesítő (továbbiakban: NE) 1904. 201-210. p. Gönczi Ferenc: Muraköz és népe. Bp. 189S. 142-145. p. N. László Endre: Aranymosás a Kárpát-medencében. Bp. 1988. 328 p. Pantó Dezső: A dunai aranymosás kérdése. = Földtani Közlöny, 1935. 182-274. p. Potlák Géza: Ujabb adatok a muraközi aranymosáshoz. = Bányászati és Kohászati Lapok (továbbiakban: BKL) 1907. 295. p. Rákóczy Sámuel: A Muraköz és a Győr melletti Dunaszakasz aranyföyénye összefüggésben a Tauern aranylcléseivel. = BKL 1905. 537-555. p. Smej, Stefan: Zlate luske murskih deklic. (A Mura sellőinek aranypikkelyei.)= Vesttük, 1996. jvd. 23. 7. p. Uzsoki András: Aranymosók és felszereléseik. = NE 1966. 204-222. p. 24