Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

3. szám - MŰHELY - Horváth Sándor: „Táji kultúrák léteznek" — Beszélgetés a 75 esztendős Gaál Károllyal -

Ez annak volt köszönhető, hogy az utazások során rögtön szembesült a sokféle hasonlósággal ? Egyrészt a hasonlósággal szembesültem. Másrészt pedig kiderült, hogy nincs az az egyöntetű, kultúra, amiről beszélnek. Hanem egy falun belül is vamiak szinte zárt közösségek, amelyeknek megvan a maga lcultúrája: a falubeli szegénységnek más a kultúrája, mint a falubeli gazdagoknak. Az mindig relatív, hogy Id a gazdag. Nekem szerencsém volt, hogy rendre a szegénységgel jöttem össze, azokkal, akik a kerítésen keresztül láttáit a többiek életét. És ha a kiskaput ki tudtam nyitni - nem a nagykapun mentem be -, akkor ők is kinyitották a szívültet. így jötteit össze ezek a dolgok, ahol emberi sorsoltat, életformáltat, emberi tragédiáitat ismertem meg. És akkor rájöttem arra, hogy a néprajz abszolút hamis úton jár, és lényegében a 19. század egész Európáját tönkre tevő ideológiájából alakult ld, amikor a porosz- és a Habsburg-birodalom közötti harcban előjött a nyelv-nemzeti kultúra ideológiája. Mert ld kellett találni, hogyan lehet egymás ellen uszítani a belső rendben élő embereket: keressük a különbséget és ne a megegyezést. Erre vették elő a vallást és a nyelvet. Viszont én három nyelvben felnőve nem láttam a különbséget, csalt azt, hogy ugyanazt fejezik ki, csalt más nyelven. De rájöttem arra is, hogy a néprajz nem paraszt-tudomány. Azt a néprajzosok csináltak belőle. De minden közösségnek megvan a maga kultúrája és például nálam, a bécsi egyetem néprajzi tanszékén írtait doktori disszertációt az alsó-ausztriai főurait 17-18. századi vadász-szokásairól is. A társadalmi rétegek egymásba fonódva alakították a ltultúrát és egymást befolyásolták. Tehát a néprajz minden társadalmi réteg hagyományos kultúrájának a tudománya és nemcsak a parasztié. Magyarországon például tudomásul kell venni, hogy az Alföld lakosságának kilencven százalélta telepes. Ennek ellenére a lcultúrájultat visszavezetik Almosig vagy Nimródig vagy nem tudom meddig. Mindegyik telepes megváltoztatta a maga kultúráját. Ahogy a betelepített svábok vagy horvátok is meg kellett hogy változtassák a kultúrájukat, mert új környezetbe kerültek. Egy adott tájban csalt egy megélhetési forma van: vagy hozzá alakul az ember vagy tönkremegy. A parasztok mellett meg mindenütt ott voltalt az iparosok. Aztán jöttek a tanítók, a tisztviselők. Ugyanakkor a néprajzosok azt sem veszik figyelembe, hogy a századforduló idején minden iskola népkönyvtárat kapott: ebben a méhtenyésztéstől kezdve a gyümölcstermesztésig minden megvolt. Amit a néprajzosok mostanában felkutatnak, az a népkönyvtárak anyagából származik. Szóval a néprajz nem paraszt-tudomány, de politilta-tudomány sem. Viszont kihasználják a politikában, mert a parasztság armyira ősinek tűnik. - Nem ősibb, mint a többi társadalmi réteg. m