Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

3. szám - Kiss Mária: Szombathelyi egyházmegyei zsinatok

megye területén működő szerzetesrendek képviselői. Meghívást nyertek a szentszéki bírált. Hivatalból tagjai voltak a zsinatnak a zsinati tisztviselők (helyettes elnök, promoter, titkárok, főjegyző, jegyzők, főceremoniarius, ceremoniariusok). A püspök körlevelében ldfejtette, hogy a zsinaton olyan kérdéseket tárgyalnak meg, amelyek a papság és a hívek javára szolgálnak. A bekövetkezett változások, a társadalmi átalakulás több olyan kérdést vetett fel, amely a lelkipásztorok tevékenységét és a hitéletet egyaránt érintik. A megváltozott viszonyok „korszerű, eszközök alkalmazását, a társadalmi bajok pedig megfelelő orvosságot" kívánnak.

15 A tanácskozáson lehetőség volt a zsinati törvénykönyv határozatai gyakorlati megvalósításának kifejtésére is. Az önálló indítványokat írásban a zsinat promotorához szeptember 25-ig kellett benyújtani. Szép számmal érkeztek javaslatok, vélemények a készülő törvénykönyvhöz. A zsmat külső kereteit egyházi előírások határozták meg. (Pontificale romanum.) Október 4-én délután 6-kor az egyházmegye minden templomában fél óráig zúgtak a harangok, hírül adva az egyházmegyei zsinat kezdetét. Az előkészítő tanácskozás október 4-én délután 6 órakor nyílt meg a püspöki x>alota nagytermében. Mikes János püspök megnyitó beszédében megemlékezett az egyházmegye első főpásztoráról Szily Jánosról, akinek munkássága meghatározó, maradandó jelleggel bír az egyházmegye életében. Az általa lerakott szilárd alapokra kíván építeni az összehívott zsinat, a múltból megtartva mindazt ami értékes, kiegészítve azzal amit a jelen igényel. Mikes János az egyházmegye első zsinatának nevezte az 1927. évi zsinatot. Az 1821. évi tanácskozás, a nemzeti zsinat előkészítése, az 1579. évben megtartott pedig a Győri Egyházmegyének Szombathelyre összehívott zsinata volt. A zsinat céljáról a püspöki megnyitó leszögezte, célja: „nem dogmatikus vitáit folytatása, nem új erkölcsi irányszabás, hanem az általános egyházi szabályok és a helyi szokások összeegyeztetése."

16 Az első ünnepi ülésre október 5-én reggel, a nyolc órai szentmise után, a székesegyházban került sor. A tanácskozó ülések helye a püspökvár nagyterme volt, ahol délelőtt és délután egy-egy ülést tartottak. Az ünnepi és tanácskozó ülésen csak a meghívott 50 fő vehetett részt, A tárgyalás menetét meghatározták. Az anyag ismerete feltételezett volt, a tárgyalás a törvénykönyv tervezetének fejezetei szerint történt. Az elfogadott javaslatokat jegyzőkönyvbe vették. A jegyzőkönyvek állandó hitelesítésére dr. Jándy Bernandni celldöniölld bencés apátot és Huszár Mihály sárvári apát-plébánost kérték fel.

17 10