Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

2. szám - KÖNYVESPOLC - Ilon Gábor: Egy rendhagyó könyvismertetés. „Való igaz volt..."

kat végzett, hogy tisztázza a tárgyak együvé tartozását, lelőkörülményeiket. Eredményeit három igen vaskos és súlyos kötetben (1967, 1973, 1985) tette közzé. Közben természetesen mindenütt rendezte az általa vizsgált tárgyakat, vagy segítséget nyújtott, tanácsokat adott a muzeológial rendezéshez. Néhány éve tragikus szerencsétlenség érte, amikor a logikus sort záró utolsó, kéziratban már kész monográfiáját - egy külföldi szaktekintély gépkocsijával együtt - Budapesten eltulajdonították. A találkozás apropója a külhoni megjelentetés volt. Személyiségét és munkásságát nemzetközi nagyrabecsülés övezi! Az őskori konferenciákat szervező Consil Permanent aktív szervezője, a firenzei, a jugoszláv és a német régészeti társaságok választották tagjukká. Mindezek ellenére az 1958-tól kandidátus, majd 1967-től a régészeti tudományok doktora Mozsolics Amália - őszülte sajnálatunkra - soha nem tanított az EETE Régészeti tanszékén. Nemzedékek bronzkorral foglalkozó őstörténész és régész hallgatói jártak azonban rendszeresen, nyugdíjazása után is „magán" tanszékére, a budapesti Victor Hugo u. 43. alatt található lakására. Tanácsokkal, könyvekkel, cikkekkel vagy éppen külföldi kollégák címével, ajánlással mmdig szívesen segített az arra „rászorulóknak". Köszönet illett a vasváriakat, amiért a szülőföld kettős gesztussal, díszpolgársággal és néprajzi kötete megjelentetésével tiszteleg életműve előtt akkor, amikor nyugalmat találni ismét visszatért szűkebb pátriájába a jelenleg Szombathelyen élő szerző! * * * A könyvecske hat, a szellemi néprajz tárgykörébe tartozó, komoly gyűjtésre alapozott anyagközlést tartalmaz. Ezek közül négy jelent meg ezideig a Dunántúli és Vasi Szemlében, valamint a Vas megyei Múzeumok Értesítőjében, a Savariaban. Mégsem érdektelen ezek együttes közreadása, hiszen a fenti kiadványok nehezen hozzáférhetők, s így együttesen alkothatunk képet Vasvár, Gerse és Karátföld, Petőmihályfa és Oszkó vallási néprajzáról. A feldolgozott témák hajdanvolt titkok, rejtelmek: boszorkányság, rontás, tátosság (táltosság). Ezenközben sok érdekességgel ismerkedhetünk meg pl. a népi orvoslás módszereivel, segédeszközeivel (gyógynövények). Egy-egy gyűjtésben a történeteknek se szeri, se száma! Élvezetes és érdekfeszítő olvasmány ez a kis könyvecske. Az akkor még fiatal éveiben járó, kezdő, pillanatnyilag kényszerpályán mozgó tudományos szakember, alapos emberismeretről tesz tanúbizonyságot az „Ahol meséltek - akik meséltek" c. leíró részben. 86