Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

2. szám - KÖNYVESPOLC - Hargitai József: Díszes monográfia Szentpéterfáról

mentse az égö lakásból. (A szerencsétlenül járt három és fél éves Teldits Borbála nevét a könyv is megörökíti; a tragikus történetet Czeglédy Endréné Harangozó Aranka édesanyja visszaemlékezései alapján közölte. Köszönöm a közzétételhez való hozzájárulását.) A község iskolaügyének, oktatásának történetét 1642-től napjainkig kíséri nyomon a könyv. Megtudjuk kik voltak a község papjai, lelkipásztorai, akik irányították a színtiszta katolikus és rendkívül vallásos hívők lelki- és hitéletét. Mint kuriózumot szövök bele ismertetésembe a könyvből egy lesújtó történetet. Akkor Lendvay József volt Szentpéterfának és a hozzá tartozó községeknek a plébánosa. A lelkeken - háromszáz évvel ezelőtt - még a babonaság szelleme is uralkodott, s a pap munkáját is nehezítette. 1699. november 20-án Monyorókeréken egy péterfai asszonyt, Tasler Mihály nejét boszorkánysággal vádolták meg, de vele együtt több környékbeli asszonyt is ezzel gyanúsítottak meg. Tasler feleségét addig kínozták, míg azt nem vallotta, hogy kapcsolatban áll a sátánnal, más ember betegségét és halálát okozta, hogy egy Pene nevezetű lány szívét kivágta és megette. A szerencsétlen nőt a eberaui várban bebörtönözték, majd 1700. március 12-én halálra ítélték és elégették. Sok mindenről olvashatunk még ebben az értékes falumonográfiában. Megismerhetjük nótás kedvű, vendégszerető népét, amely nemcsak ünnepi alkalmakkor, hanem nmnka közben is gyakran fakad dalra. Szeretik a vidámságot, a táncot, a muzsikát. A színjátszás itt évszázados hagyomány. A népszokások, néphagyományok itt élénken élnek. A néprajzi tárgyi emlékek viszont veszendőben, pusztulóban vannak. A híres Edition Tusch bécsi nyomdájában könyvremek készült. A szép könyvre áhítozók igényeit a fekete-fehér és színes képek egész sora elégíti ki, növelve ezzel a könyv esztétikai színvonalát, s egyszersmind dolcunientumértékét is. Hála és köszönet azonban mindenekelőtt a szerzőt, Stefan Geositsot illesse, aki Szentpéterfa fennállásának 775. évfordulójára ezzel a munkájával emlékezett. (Ismertetésemet azzal zárom, hogy köszönetet mondok Handler Andrásné szentpéterfai igazgatónőnek, amiért segítségemre volt a könyv horvát nyelvű részeinek magyarra fordításával. Recenzensi munkám ezáltal még teljesebb és hitelesebb lehetett.) (Stefan Geosits: Szentpéterfa-Petrovo Selo'Prostrum, 1221-1996, Wien, [1996.] 176p.) HARGITAI JÓZSEF 79