Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

2. szám - ADATTÁR - Ács László: Falusi Thália. - A rábagyannati színjátszás krónikája - III. rész.

Ilyen kedvetlenséget darabbal szemben eddig még nem tapasztaltam. Nyíltan nem mondták ugyan ki a szereplőit, de a próbák elóre haladtával mind kevesebb lett hitük a sikerben. Magam is tanácstalan lettem. Egy Ids avultságot én is éreztem a darabon, az izgalmas cselekmény hiánya, a vontatóttság valóban felróható, de Gárdonyi unalmas mégsem lehet, a szereplők élők, a darab dramaturgiailag is jól szerkesztett. Az a régi-régi előadás sem hagyott rossz emlékeket berniem. Megingó önbizalmam mellett is bizakodtam. Játszani kell! - mondtam. Föl kell pörgetni a történetet, a komikus jelenetekben egy kis harsányságra, a lírai jeleneteknél egy kis érzelmességre van szükség! S aztán 1986 karácsonyán a darab, ha nem is aratott fergeteges sikert, kedves, jó hangulatú előadást hozott. Mindenki úgy vélekedett, jobb előadás sikeredett, mint amilyent vártak. S ez a hangulat jellemezte a környékbeli előadásokat is. 1987-ben már nem mentünk a színjátszó fesztiválra, amit ebben az évben Vasváron és környékén rendeztek. Úgy láttuk: sem körülményeink, sem anyagi lehetőségeink nem olyanok, hogy évről-évre erre annyit áldozzunk. Meg számunkra gyakorlati haszna sem volt sok, még akkor sem, ha esetenként hasznos tanácsokat kaptunk és mások előadásaiból is lehetett tanuhii. Ugyanakkor láttuk, hogy más utakat, más elveket helyeznek ott előtérbe, más szempontoltat tartanak fontosnak, műit mi. Számuiilcra mindig első volt a közönség, az ízléses szórakoztatás, amely morált is sugároz. A FÜREDI KOMÉDIÁSOK Tavasszal újra levelet kaptunk Szobolits Béla filmrendezőtől.

8 „Elég régen nem adtunk hírt magunkról, azonban nem feledkeztünk meg egymásról remélhetőleg. Én legalábbis elég sokszor gondoltam rád, rátok, az utóbbi időben. Egy dokumentumfüm pályázatra beadtam a rábagyarmatialt történetét, pontosabban a színjátszókét, és most közölték velem, hogy nyertem ezen a pályázaton. Vagyis lehetőség lesz egy ún. egész-estés dokumentuinfilm készítésére. Ez kb. 60 perces fűmet jelent, ami moziban ill. TV-ben is menne. Remélem, hogy nálatok műiden a régi, vagyis a szokásos lelkesedéssel dolgoztok, próbáltok, készültök egy új színdarabbal. Ha igen, akkor a leendő íihiiben be lehetne mutatni a próbákat, majd az előadást, de ami ennél fontosabb, a tagok műidemiapi életét kellene bemutatni. Hogyan élnek és dolgoznak ma Magyarországon egy kis „eldugott" falu lakói, hogy gondolkodnak a világról, mit tesznek azért, hogy emberibb módon éljenek egy közösségben. 66