Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

2. szám - ADATTÁR - Kalocsai Péter: Ló- és gőzvontatású közúti vasúttervek Szombathelyen 1883 és 1894 között

rületek ingyen való átadása, a közúti vasútnak a város által történő megválthatásának ideje, ára stb.) áttaműmáiiyozásával, a szükséges módosítási javaslatok kidolgozásával. A bizottságok a lóvasutat hasznos és célszem vállalkozásnak tartották. Javasolták a Gyár (Semmelweis Ignác) utcai végállomást a lovassági laktanyához vezető vonallal összekötni, a részvénytársaság városi közterhek alóli mentesítését, a pályatestek által elfoglalt területek díjmentes átengedését, a szükséges vonalbővítési igények két éven belüli megvalósítását stb. 1893 nyarán a Junker és Gaertner cég az előmunkálati engedély 1 évre történő meghosszabbítását kérte és kapta is meg a kereskedelemügyi minisztertől.

30 Az építkezés azonban nem indult meg. Ennek oka, hogy közben a Junker és Gaertner cég vállalkozásaival problémák merültek fel, belebuktak a Rohonc-Hodász közötti lóvasúti vállalatukba is, s mivel a város vezetése semmi kilátást nem látott a szombathelyi lóvasút általuk történő megépítésére, az ügyet 1894 májusában lezártnak tekintette.

31 Ez volt az olyan utolsó közúti vasúti terv Szombatlielyen, amelyik még nem valósult meg. A következő próbálkozás már összelcapcsolódott az ikervári vízi erőmű építésével, s az ott kapott elektromos áram felhasználásával. A Rába-folyó ikervári vízi erejének több irányú felhasználásával (Szombathely, Sárvár elektromos árammal való ellátása; villamos közúti vasút a vasi megyészéldielyen stb.) kapcsolatos tervek 1892-ben merültek fel.

38 A vállalkozás tervezésének előrehaladtával 1894-ben kért és kapott is Gotliard Sándor, Knebel Jenő, valamint Nagy Jenő, mint érdektársak előmunkálati engedélyt a kereskedelemügyi minisztertől Szombatlielyen villamosvasút létesítésére.

33 1895-ben megalakult a Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság (VEMR), amely átvette a Gotliard Sándor, Knebel JenŐ és Nagy Jenő által az elektromos vasút építésére kieszközölt engedélyeket, s hozzá látott a villamosmű megépítéséhez.

M 1896-ban elkészült az energiaforrás, a villamos energiát termelő ikervári vízi erőmű.

35 Ezután megkezdődhetett az elektromos vasút megépítése. A Dunántúl első közúti vasűtjának, valamint Budapest és Pozsony után az ország harmadik villamosvasútjának átadására 1897. június 4-én került sor Szombatlielyen. A közúti vasút egy fő- (vasútállomás, Széli Kálmán utca - Király utca - Fő tér - Széchenyi István utca - Berzsenyi Dániel tér - Hollán Ernő utca, püspöki elemi iskola) és egy személyforgalomra nem használt szárnyvonalból (püspöki elemi iskola - Thököly Imre utca, forgalmi telep) állt.

36 Ha 14 évvel később valósult is meg a közúti vasút Szombatlielyen, mint az első terv felmerült, a késedelmet kárpótolta az a tény, hogy a kor legmodernebb felszmi tömegközlekedési eszközével gyarapodott a város. 54