Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

1. szám - ADATTÁR - Varga Sándor: A dobronaki plébániához tartozó falvait szakrális emlékei

VARGA. SÁNDOR A DOBRONAKI PLÉBÁNIÁHOZ TARTOZÓ FALVAK SZAKRÁLIS EMLÉKEI A dobronaki plébániatemplom Dobronak Lendvától 16 km­re, a Muraszombat felé veze­tő út két oldalán terül el. La­kosságának többsége magyar nemzetiségű.. Kétszázéves plé­bániája a történelem során a passaui (739-1009), a veszp­rémi (1009-1092), a zágrábi (1092-1777) és szombathelyi püspökséghez tartozott, tri­anon óta pedig a maribori püspökséghez tartozik. A Báníry család birtoká­nak osztálylevelei először 1334-ben említik a dobrona­ki Szent Jakab templomot. A plébániához akkor tíz falu tartozott: Dobronak, Bödehá­za, Jósec, Göiitérháza, Gábor­jánháza, Kámaháza, Rada­mos, Szijártóháza, Szombat­fa és Zsitkóc. Trianon után négy falu maradt a dobrona­ki egyházközségben. Ezek szakrális emlékeit gyűjtöttük Össze. GÖNTÉRHÁZA Az oklevelek 1322-ben említik először Ginterháza és Kynterháza nevét. Bánffy Miklós bán egy 1381-ben kelt levelében Guntyrháza - Guntherhá­za néven szerepel. Az 1524-es évi Bánffy urbárium Genterháza, az 1776­os évi pedig már Göntérháza néven örökíti, amely marad napjainkig. A falu legrégibb vallási jellegű építménye a lakosság által 1860-ban felállí­35

Next

/
Oldalképek
Tartalom