Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

3. szám - ADATTÁR - Salamon Nándor: „Színes vasi föld" — Csonka Ernő festészetéről gyűjteményes kiállítása kapcsán -

SAIAMOIS NÁNDOR „SZÍNES VASI FÖLD" - CSONKA ERNŐ FESTÉSZETÉRŐL GYŰJTEMÉNYES KIÁLLÍTÁSA KAPCSÁN Szakmai ártalom lehet, mióta tüzetesebben megismertem Csonka Ernő festészetét, műveinek jelentős hányadát, Kőszegre, Sárvárra, Zsennyére kerekezve, a vasi utakat róva, idevetődött idegenként, az ő képein keresztül fedezem fel, látom ismerősnek a vasi tájat. Egy-egy fasor, ligetes pagony, hideg pocsolya, csendesen folydogáló patakot rejtő lombok, áthidaló bürü, átforduló mögött felkéldő szelíd hegyvonulat, völgyben összebújó házak látványa köszön rám a „már láttam valahol" felismerésével. Igen, az a salköveskúti lapályos rét a párába feloldódó fáldcal, a mindig szemből köszöntő, hóba temetkezett sárvári hegyi templom, a tavaszváró mező meg az Őrség képpé formált fogalma nekem már mindig úgy őrződik emlékezetembe, ahogy Ő megfestette, ahogy ő látnunk engedte. A felismerés örömét a végletekig fokozta a Szombathelyi Képtárban kiállított, a munkásságát reprezentáló gyűjtemény, amelyet 75. születési évfordulóján mutatott be. Olajfestmények, kiváló tecluiikával megoldott akvarellek és dokumentumok rajzolták elénk gyermekkorától szinte egyenletesnek látszó pályáját, amely közel sem a hagyományos „szabályok" betűit követte. Noha, ezúttal festészetének számos elágazását figyelhettük meg, az összhatás egyértelműsítette a róla szóló sztereotípiák igaz voltát. Kettőt müidenképpen! Szinte valamennyi méltatója megegyezik abban, hogy nem érdemtelen az „akvarell mestere" minősítésre. Tegyük hozzá, legjobb lapjai kiállják az összevetést a műfaj hazai nagyjainak, SzŐnyi István, Elekfy Jenő vagy Diósy Antal, a tatai Dobroszláv Lajos művészi teljesítményével. Ám, alig vitatható a „vasi táj festője" jelző sem. Csonka Ernő ugyan vizuális élményekre nyitott szellemmel járta be Európa vonzó vidékeit, képekkel, vázlatokkal - és tanulságokkal! - tért meg az ország más tájairól (a Balatonról, a pár éve felfedezett Alföldről), de a szeretet, rajongás, átélés, odaadás és hűség jegyeivel felruházott munkái a kőszegi hegyek, a Sorok patak, a Gyöngyös, a fénnyel parolázó Rába mentén születtek, „..barangolásának nyomvonalát látjuk itt megfestve" - írta két évtizede Kulcsár János lelkesült jegyzetében (Vas Népe, 1976. jún. S3.). 80