Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

1. szám - ADATTÁR - Mosonyi Tamás: Adalékok Rum község és a Rumy család történetéhez

kel is járt számára, mert szolgálataiért földterületeket, különböző tisztségeket kapott. 1292-ben III. András király hadjáratot vezetett a Dráván túl Zágráb környékére. A királyt - pontosan nem ismert, hogy mi okból -, Néinetújvári Iván fogságba ejtette. Az ország vezető nemesei közül többen Németújvári Ivánnak ezt a lépését már mindenképpen túlkapásnak tekintették, és felajánlották közbenjárásukat a király szabadon bocsátása érdekében. Ekkor, többek között, Rumy Doroszló is tárgyalásokat folytatott Ivánnal, majd végül is tulajdon fiát adta túszul III. András szabadon bocsátása fejében.

7 A király Doroszlónak ezt a nemes gesztusát még ez évben a Zala megyei Igrici birtokának adományozásával viszonozta. A Rumyak és a Németújváriak kapcsolata azonban még ezek után sem szakadt meg. Az Összeférhetetlen Németújváriak még egymással is hadakoztak, így például 1318-ban Németújvári Miidós Rohoncon és Lékán lévó várait unokaöccse, András támadta meg. A várak sikeres megvédésében nagy szerepe volt Rumy Doroszló fiainak (Gergelynek, Lászlónak és Doroszlónak)- Miklós ezt a Zala megyei Pölöskefej birtokának adományozásával hálálta meg. Rumy Doroszlónak három gyermeke volt: Gergely, László és Doroszló. László a papi pályát választotta, győri prépost lett, Gergely és Doroszló viszont igyekezett tovább gyarapítam az apjuktól örökölt birtokokat. Ügy gondolták, hogy erre elsősorban akkor nyílik lehetőségült, ha megpróbálnak megszabadulni az akkor már leszálló ágban lévő Németújváriaktól és királyi szolgálatba állnak. így is történt, 1323-ban részt vettek Károly Róbertnek Uros szerb király ellem hadjáratában, ahol Doroszló meg is sebesült. A király természetesen visszafogadta kegyeibe a Rumyakat, és addig megszerzett birtokaikban is megerősítette Őket. Ettől kezdve a Rumyak kapcsolata a Németújváriakkal egyre, feszültebbé vált. 1337-ben Németújvári János megszüntette a rumi hetivásárt és azt Kovácsi helységbe helyezte át. A Runiyak kénytelenek tiltakozni Károly Róbertnél, aki Vas vármegye alispánját bízta meg azzal, hogy a panasz jogosságát vizsgálja ki.

11 Rumy Gergellyel és Doroszlóval a Rumy család két ágra oszlott. A továbbiakban elsősorban csalt azokról a család tagoltról esik szó, akik a fellelhető dokumentumok tanúsága szerint Rumban éltek, avagy valamiféleképpen szerepet játszottak a község történetében. A RUMY CSALÁD „DOROSZLÓ-ÁGA" 1342-ben Rumy Doroszló már nem élt, Rumban gyermekei (Imre, János, Doroszló és Balázs) gazdálkodtak Gergely gyermekeivel együtt. Ez 42