Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

4. szám - KÖNYVESPOLC - Köbölkuti Katalin: Szentgotthárdi képesalbum

SZENTCOTTHÁRDI KÉPESALBUM Vakarcs Kálmán századunk negyvenes éveiben kísérelte meg Szentgotthárd és környékének átfogó ismertetését megírni. 1981-ben, a település alapításának közelgő 800. évfordulója alkalmából az akkor még nagyközség tanácsa helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok gyűjteményét jelentette meg, monografikus igénnyel Kuntár Lajos és Szabó László szerkesztésében. 1996-ban újabb kiadvánnyal gazdagodott a Szentgotthárdot ismertető, Vas megye honismereti irodalmát bővítő művek sora. A város önkormányzata és a Savaria Tourist kiadásában, Kmitár Lajos szerkesztésében, Sellyei Tamás tervei alapján jelent meg a „Szentgotthárd" című képesalbum. A kiadvány előszavában Bauer Károly, a város polgármestere ajánlja a könyvet a szentgotthárdiaknak és az idegeneknek egyaránt, hivatkozva az ott élők lokálpatriotizimisára, a város által létrehozott értékekre. A kötet műfaját nehéz meghatározni, nem útikönyv, nem várostörténeti monográfia, hanem tartalmában és kivitelében egyaránt igényes képes városismertető. Szerkezete és stílusa is sajátos: a jó értelemben vett tudományos ismeretterjesztés példáját láthatjuk. A kiadvány előszavát Kuntár Lajos tanulmánya követi, amely „A várossá fejlődés útja" címet viseli. A lényegre összpontosítva, fegyelmezett tömörséggel, jelenségek és tények jól megragadott fölvázolásával írta le a szerző a város történetét. Ez a fejezet is bizonyítja, hogy a megjelentetett mű nem csak helytörténeti szempontiból fontos munka, hiszen a szentgotthárdi történések összefüggnek az országos, ill. nagytáji eseményekkel. A település története elválaszthatatlan az 1183-ban III. Béla király által alapított ciszterci monostor történetétől. Az alapító király iránti tiszteletet jelzi a Széli Kálmán téren felállított bronzszobra, Gömbös Ivászló csörötneki születésű szobrászművész alkotása. A város történetének ismertetésében leieméit és részletesebb leírás foglalkozik a magyar históriában szentgotthárdi csata néven ismert összecsapással a török és a keresztény seregek között. Szentgotthárd páratlan ívű fejlődése a múlt század végére tehető, s ebben kiemelkedő szerepe volt Széli Kálmánnak. Nagy gyártelepítési folyamat zajlott le a 20. század elejéig: a Magyar Királyi Dohánygyár, az Első Magyar Óragyár Részvénytársaság, a hazánkban elsőként itt létesült Selyemszövőgyár. A sorban legutolsóként a Kaszagyárt alapították, s ez az üzem tette ismertebbé - még napjainkban is - Szentgotthárd nevét. A szerző a gaz91