Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

4. szám - KÖNYVESPOLC - Kalocsai Péter: A szombathelyi vasútigazgatóság centenáriumi kiadványa

ne tét vázolja, a következő pedig a magyarországi vasúthálózat kiépítésének terveiből és megvalósításának krónikájából ad ízelítőt. A szombathelyi vasútigazgatóság létrehozását dr. Kövér István korabeli dokumentumok idézésével mutatja be, utalva a Győrrel való vetélkedésre, az alapítás körühnényeire, s e nemes ügyért tevékenykedő személyekre (pl. Széli Kálmán). A mű további részében a vasútigazgatóság vonalhálózatának és szervezeti egységeinek bemutatása következik. A vasútliálózat esetében a monográfia a megnyitás kronológiai sorrendjében ismerteti a vasútigazgatóság által eddig kezelt valamennyi vasútvonalat, s a 100 év alatt történt változásokat, új vaspályák építését, a trianoni béke okozta veszteségeket, az 1941. évi délvidéki országgyarapítás során nyert bővüléseket, az 1968. évi közlekedéspolitikai koncepció következményeit. Érdekesnek találtam a vasútigazgatóság 1968. augusztus 28-i utasszámlálási adatait tartalmazó térképet, mely az 1968. évi közlekedéspolitikai koncepció által megszüntetésre ítélt több vaspálya jelentős személyforgalmát tanúsította (pl. Szombathely-Rum között 3.964 utast szállítottak a szóban forgó napon). Új nemzetközi vasi'iti összeköttetések megnyitására érvekkel alátámasztott javaslatokat olvashatunk Kőszeg-Oberpullendorf (Felsőpulya), Bajánsenye-Murska Sobota (Muraszombat) és Rédics-Lendava (Lendva) esetében. A Szonibathely-Bucsu-Rechiütz (Rohonc) közötti vasiitvoiial visszaállításának tervével pedig a szakemberek már 10 éve foglalkoznak. Az üzletvezetőség szervezeti egységeinek, szakszolgálatainak, osztálymémökségeinek bemutatása elsősorban a vasúti dolgozók érdeklődésére tarthat számot. A szervezeti felépítés áttekintését a múltra és a jelenre vonatkozólag több ábra segíti. Ez utóbbi fejezetek számos műszaki adatot tartabnaznak a vasútigazgatóság al-, fel- és magasépítményeiről, járműparkjáról. Ezen írásokat több korabeli kép, műszaki rajz teszi szemléletessé. Az üzletvezetőség múltjának és jelenének bemutatását több olyan fejezet teszi színesebbé és ugyanakkor teljessé, mint például a szociálpolitika, a környezetvédelem, az utasellátás, vagy a kulturális élet története. Az I. kötetet kronológia zárja. A II. kötet a vasútvonalak és az azok mentén lévő szolgálati helyek históriáját ismerteti. E kötetben ismerkedhet meg az olvasó igazán az üzletvezetőség területén létező, vagy egykoron létezett vasútvonalakkal. Az idősebbek felidézhetik, a fiatalabb nemzedék pedig megtudhatja, hogy egykoron vonattal lehetett utazni Sitkére, Csepregre, Bük-fürdőre, vagy az Őrségbe. A vasútvonalak történetének kifejtését a szerzők a legtöbb esetben az adott térség és a települések gazdasági viszonyainak ismertetésével kezdik. Részletesen vázolják a terveket, a megvalósítás fo87