Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)
4. szám - IN MEMORIAM - V. Molnár Zoltán: Meghalt P. Kovács Imre (1932-1996)
IN MEMÓRIÁM MEGHALT P. KOVÁCS IMRE (1932-1996) Április végén elluuiyt P. Kovács Imre, a Köznevelés című pedagógiai folyóirat nyugdíjas főszerkesztő-helyettese, Hosszűpereszteg szülöttje. Az egyetemen magyar-újságíró szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Tehetségét később mindkét területen, az oktatásügyben és a publicisztikában, az újságírásban is bemutatta. Tudományos igényű pedagógiai munkásságát doktori fokozattal is elismerték. Saját bevallása szerint a történelem nagyobbik, azaz hivatalos részével alig foglalkozott, ellenben a művelődéstörténet és a szellemi néprajz mindig is fogva tartotta. Tulajdonképpen e vonzalmának köszönhetjük a „Hosszűpereszteg kilenc évszázada" című falutörténetet is. P. Kovács Imre mindig érezte a múlt, jelen, jövő hármasának összefonódását csakúgy, mint a faluban, a tájban, a nemzetben való gondolkodás szükségességét. A két éve nyugdíjba vonult újságíró-szerkesztő számos pedagógiai írást, s a jel zett községmonográfiát hagyta hátra. Szülőfaluja történetét, már ifjúkora óta láttatta, s a cédiúaanyagot, a forrásokat évtizedekig rendezgette. 1989 és 1990 viharos hónapjaiban látott könyve megírásához, mondván: „különben sem lehet tudni, hogy kinek mit hoz a holnap, hiszen elég bolond világban élünk, azonkívül a betegség bármikor kiütheti a tollat az ember kezéből." Rendetlenkedő szíve még hat-hét évet engedett neki a fenti sorok papírra vetését követően. Tudhatta? Erezhette? Sárvárott - kedves barátja - Medvegy Antal lakásán találkoztunk először. A nyugdíjas gimnázium -igazgató Jónás c. kötetét rendeztem akkor épp sajtó alá. P. Kovács Inire udvarias modora, csodálatra méltó tudása, segítőkészsége lenyűgözött. Ezt követően még jó néhányszor találkoztunk. Biztatott, hogy írjak a Köznevelésnek is. Sajnálom, hogy erőmből csak e gy recenzióra futotta. Barátja, Medvegy Antal időközben itt hagyott bennünket, és most P. Kovács Imre is utána sietett, hogy mielőbb folytatliassálc az elmélkedést a pedagógiáról, a haza- és a szülőföld szeretetéről. 81