Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

4. szám - ADATTÁR - Tóth Péter: Tudománytörténeti mozaikok 2. - Kresznerics gyökérrendű szótárának kiadásáról -

A Szótárom első Része, melly mintegy 50 árkust teszen, a napokban hagyta el a Satut. Sőt a 2dik részéből is mintegy 10 árkus ki van nyomtatva. Az Első Rész ha még Szombathelyre meg nem érkezett , az leszsz az oka, talán, hogy a tudva lévő Kép még Bécshői le nem küldethetett Pestre, pedig Stettner Urezen képet akarja az első Rész homloka elejbe függeszteni}

0 Igen szeretném, ha valamelly bizonyos alkalmatosságot tudna szerezni Pestre, mellyen a Szótárom 3dik részének le tisztázott árkusait le küldhetném hogy a nyomtatásra folyvást mehetne Ságh 1831. Tber 17. Kr. F. "

n Alig hagyta el a sajtót a szótár elsó kötete, máris meleg hangú értékelés jelent meg róla a Tudományos Gyűjtemény lapjain. A mű ismertetője az „Első etymologicus szókönyv" írójaként jellemezte Kresznericset, akiről a továbbiakban ezeket jegyezte meg: „...sok jó gyökeret s eddig ös~ meretlen szót éleszte fel részint hallás után a köz nép nyelvéből, részint szorgalmas olvasás által a régiség penészei közül. (...) a ki ennyit s késő napjáig illy fáradhatatlanul tett, annak hazafiaitól csak köszönetet lehet várnia, és háborítatlan nyugodalmat, mellyre életkora, és érdemei méltók. " Vörösmarty Mihály, merthogy ő volt e sorok írója, mindehhez hozzátette: „Szótárának teljesbitése az újabb kor munkája leend." 12 E mondatnak lcülÖn nyomatékot ad az, hogy Vörösmartyt a Magyar Tudós Társaság ekkor bízza meg a leendő akadémiai szótár(ak) előkészítésével. Klasszikus költőnk, aid mint nyelvész és mint lexikográfus is maradandót alkotott, fontos kiindulópontnak tekintette Kresznerics fő művét. A Tudós Társaság választmányának tagjaként ezt irta: „Kresznerics Szótára, melly már sajtó alatt vagyon, s mellynek mutatványai nagy teljességet bizonyítanak, minden esetre figyelemre méltó s a magyar tudós társaság igen fog könnyíteni dolgán, ha ezen szótárt megvizsgálván a haszonvehetés esetében alapúi fogadja." 13 Az elragad tátott dicséret és a további felhasználás igénye - a Idegészí tés vágya - fogalmazódott meg Fábián Gábornak Vörösmartyhoz intézett levelében: „Kresznerics Szótárai megérkeztek; első alkalommal Gyurinak megküldöm a tőlem járandó előfizetéseket. A munka felséges; most vele mulatom magamat; a mi szók belőle kimaradtak, azokat rendre feljegyzem, s annak idejében közlöm veletek. " u Tény, hogy a későbbi akadémiai szótárak - de nem csupán azok - forrásként használták Kresznerics fő művét.

15 További kutatás szükséges ahhoz, hogy árnyaltabb képünk legyen Kresznerics és Stettner kapcsolatáról. Tudunk arról, hogy személyesen üüálkoztak egymással. (Horváth József Elek 1812. május 14-én Dulcai Takács Judithnak számolt be arról, hogy Stettnerrel együtt felkereste 70