Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

4. szám - ADATTÁR - Tóth Péter: Tudománytörténeti mozaikok 2. - Kresznerics gyökérrendű szótárának kiadásáról -

TÓTH PÉTER TUDOMÁlSrn^RTÉNETI MOZAIKOK 2/ - KRESZNERICS GYÖKÉKRENDŰ SZÓTARÁNAK KIADÁSÁRÓL Kresznerics Ferenc (1766-1832), a szombathelyi királyi líceum paptanára - meglévő több ezer oldalnyi jegyzetéből - 1808-ban kezdte rendezni gyökérrendű szótárának anyagát. A szótár kéziratának elejére az alábbiakat jegyezte fel: „Az örök ÉLŐNEK nevében el-kezdettem Ezen munkát 9dik Oberben 1808. "* A tekintélyes mennyiségű adathalmaz rendszerezése felettébb lassan haladt; Kresznericsiiek több bejegyzése is utal a tevékenységét hátráltató akadályokra (betegsége, költözködése, a reá háruló feladatok). A harmadik kötet utolsó, 378. lapjára másfél évtized múlva írta le a hálaadó zárszót: „Isten kegyelmével elvégeztem Apr. 14dikén 1824." De ez korántsem jelentette az előkészületek végleges befejezését. Kéziratában bőven akadnak későbbi - még 1831-ből származó bejegyzések is. A kiadást azonban nem csupán a rendszerezés elhúzódása hátráltatta. Komoly gondot jelentett a nyomtatáshoz szükséges pénz előteremtése is. Részben a szerencsének köszönhető, hogy a vidéki elvonul tságban élő literátor - és életének fő műve - önzetlen támogatókra talált. Stettner (Zádor) Györgynek elévülhetetlen érdemei voltait abban, hogy Kresznerics szótára megjelent, és méltó fogadtatásban részesült. Stettner a magyar irodalom szürke eninienciásáiiak számított. Baráti, munkatársi kapcsolatban volt Bajzával, Kisfaludyval és Vörösmarty Mihállyal. Kritikái, könyvismertetései, fordításai többek között az Élet és Literatura, a Tudományos Gyűjtemény, az Aiu-ora és a Felső-magyarországi Minerva hasábjául jelentek meg. (Ez utóbbiban közölte egyebek mellett azt a káptalani oklevelet, amelyet Kresznerics engedett át neki a gyűjteményéből.)

3 Publikációinalt többségét Fenyéry Gyula álnéven adta ki, de számos alkalommal csak az ,,-r-y-" jegy - olykor még az sem - szerepelt az hasai alatt. A Magyar Tudós Társaság levelező (1831), majd rendes tagja (1832) volt. A Kisfaludy-Társaság alapítói közé tartozott. Számos kötet kiadását segítette elő. A Ncmctli László Szakkollégium Filológiai Műhelyének sorozata. 67