Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

1. szám - ADATTÁR - Szibler Imréné: Páli Szent Vince leányai Sárvárott

lési tárgyait. Gergely Hedvig zárdafőnöknő és Szabó Vilma irgalmas nő­vér volt csak jelen a politikai döntés végrehajtásánál. Az iskola felszere­lése bőséges és messze felülmúlta a helybéli állami iskola felszereltsé­gét. Szép és jelentős kőzettani és természettudományi gyűjteménnyel rendelkeztek. Az osztályok felszereléséből több tárgy a nővérek tulajdo­nát képezte, mivel sokszor saját pénzükből vették meg a hiányzó felsze­relési tárgyakat. Az ifjúsági könyvtár állománya 289 kötet, a tanítói könyvtár 148 kötet volt. A hivatásuktól megfosztott apácák a léüniiiimumon, segélyekből ten­gődtek. Am 1950-ben bekövetkezett egy ennél is szomorúbb időszak. 1950. január 16-án két tagú államosítási bizottság jelent meg és a közsé­gi bíró jelenlétében állatni tulajdonba vették a zárdaépületet a hozzátar­tozó épületrészekkel és a fenntartásukat szolgáló földtulajdonnal együtt. Az apácák részére az emeleti zárdai lakrészt hagyták meg. Grineusz György plébános írásban véleményezte az államosítás tényét, miszerint az iskolát és zárdát alapító V. Ferenc modenai herceg 1873. április 22­én Bécsben kelt végrendeletének 31. cikkelye kimondja, hogy ha az is­kolát valaha nem az alapító szándékának megfelelően használják, a mindenkori római pápánalt van joga az intézet működéséről intézkedni. 1950. szeptember 2-án a Vallás és Közoktatásügyi Minisztéi-ium az egy­házközséggel közölte, hogy a VKM 1223/A/4/1950. sz. véghatározat alapján az 1948/XXXIII. sz. törvénycikk értelmében a Batthyány u. 30. szám alatti épület és az ált. iskola céljaira szolgáló minden vagyon álla­mi tulajdonba ment át. 23 Ezek után már csak az a szórnom vég követ­kezhetett: 1950. szeptember 7-e, az 1950. évi 34. számú törvényerejű rendelet kihirdetésének napja. E rendeletben bevontait a szerzetesren­dek működési engedélyét. A hivatalos szervek megjelölték a zárda elhagyásának időpontját: ok­tóber 15-ét. Ekkor már hírek jöttek, hogy éjjelente ponyvás teherautókra zsúfolják a nővéreket és más tábor jellegű zárdákba szállítják. Sárváron csendben, feltűnés nélkül elmentek. Az apácák a civil élet minden területén kitűnően megálltak helyülcet, a beléjük ivódott szerénység, szorgalom és szeretet erényét gyakorolva. Egyházmegyei, egyházközségi szolgálatot vállaltak. A legáldozatosabb betegápolónőkről köztudott volt apáca múltjuk. De legtöbben csalt üze­mekben, gyárakban, MAV-nál kényszerültek fizikai munkát vállalni. Az eltelt 45 évben elöregedett apácáit több szeretetotthonban, köz­tük a bakonybéli otthonban leltek békére. Itt él ma is Bozi Ilona kedves­nővér, az utolsó tantestület tagja. A bakonybéli apácatemeto több mint 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom