Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)
1. szám - ADATTÁR - Szibler Imréné: Páli Szent Vince leányai Sárvárott
festették ki a falakat és a mennyezetet. Az oltár feletti bibliai vonatkozású figurális festést is javították. Új faharangláb a régivel megegyező faalkatrészekkel, bádogtetővel készült. A munkálatok számlázott végösszege 1916-ban 1495 Koronát tett ki. 15 1917-ben a kápolnában színes, gipszöntvény keresztúti stáció képeket helyeztek fel. A nővérek napirendjét szigorú regula írta elő: felkelés hajnali 4 órakor, fél ötkor közös ima a kápolnában, 6-kor munkakezdés, 7-kor szentmise, utána reggeli, tanítás vagy házimunkák, 12 órakor ima, ebéd, utána visszatértek teendőikhez, nyáron a kerti filagóriában vidám óra, 2 órakor lelki olvasmányok, délutáni elfoglaltságok, házimunkák, 7 órakor vacsora, 8 órakor közös áhítat a kápolnában, 9 órakor lefekvés. A kápolnába napközben is betértek az apácák magányos elmélkedésre, mert a századforduló után írt leveleikben siralmasan ecsetelték, hogy hosszú évek óta szinte koldulásból élnek. A városi polgárok kisebb pénz- és természetbeli adományokkal segítették az apácákat. A szűkös éveket V. Ferenc modenai herceg örökösének, Ferenc Ferdinánd főhercegnek köszönhették, aid az alapító levélben foglaltaknak nem tett eleget. Bischofberger Coletta főnöknő már 1914-ben felpanaszolta a püspöknek: „...a fönséges fönntartó jószágkormányzója hosszú évek során megvonta tőlünk, mire szerződésileg kötelezve van.", azaz az évenként esedékes 2.100 Korona járandóságukat. 16 1917-ben az apácáit Központi Házának igazgatója kilátásba helyezte, hogy szeptember 1-től visszahívja az apácákat és közel 50 év után beszünteti a ház működését, mivel azok a nyomor határán élnek. 17 Mikes János püspök közölte 1917. december 10-én a sárvári plébánossal: „Felsőbüki Nagy Sándor egyházashetyei és Nagy György sitkei földbirtokos urak a sárvári irgalmas nővérek zárdájának 50.000 Korona összeget adományoztak." A püspök javasolta, hogy hadikölcsönbe fektetve a tőkét, ezen alapítvány kamataiból felvehetik az elvont 2.100 Koronát kárpótlásul. * * * 1948 elején az apácák nagy tervekkel és szép reményekkel indultak az évnek. A zárda mellett lévő, Schwartz József Örököse tulajdonát képező ház eladóvá vált. A leányiskola bővítéséhez, új leánykereskedelnii beindításához, a 46 m hosszú szalagudvar kiszélesítéséhez elengedhetetlen szükség lett volna az épületre. 19 Emiatt 15.000 Ft segélyért a nagyközség képviselőtestületéhez fordultak. A képviselőtestület rendltívüli közgyűlése jegyzökönyvének átirata szerint, nincs szükség a bővítésre, s a képviselőtestület nem helyezkedhet szembe az államhatalom új iskolareformjával, amikor küszöbön az államosítás. 30