Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

3. szám - KÖNYVESPOLC - Székelyné Török Tünde: Vas megyei kicsoda-micsoda a képző- és iparművészetben

tok kihúzása, átfogalmazása. Pl. „A szürreális absztraktba hajló, külön­leges, megálmodott természeti-orgaiiilcus formale, jelenségek figuratív elemekkel történő ölelkezésével, az átszűrődő, megvillanó-szikrázó fé­nyekkel, a színek és tónusok finom átmeneteivel, az áttetsző-áttűnő alakzatokkal, a térből sejtelmesen kibomló, izgalmasan faktúráit képi elemek összeolvadásával egy könnyed, harmonikus festői világot és gon­dolatokat ébresztő víziót igyekszik képein megfogalmazni." (31. p.) Ugyanennek a hibának a másik oldala, amikor adatok helyett közhelyek szerepelnek minősítésként: „... szívesen ábrázolta a falun élők minden­napjait, vásznain gyakran örökített meg háziállatoltat." (18. p.) „... grafit­tal és tussal készített nagyon gondosan megmunkált tájképeket." (18. p.) „Kiváló tollrajzal ..." (23. p.) „Egyéni ízű művészetet teremtett ..." (34. p.) „Egyéni stílust alakított ki." (36. p.) „... nosztalgikus hangulatoltat jelenít meg, eredeti, csalt rá jellemző módon." (50. p.) Forrása lehet en­nek az is, hogy szinte válogatás nélkül mindenkit szerepeltet, és miköz­ben ( a bevezetőben) hangsúlyozottan magáénalt vall egy értéltrendet, ér­téktelenné silányít minden, művészt. (Pontosabban, nem tudjuk, hogy hol húzódnak a művésszé avatás határai - altár egy szócikk erejéig.) Mivel a másodilt kötetben a gyűjtött anyag időhatáraira vonatkozóan semmilyen eligazítást nem kapunk, logikusnak tűnik, ha az előző kötet­ben megfogalmazottaltat („... ez a Ids kiadvány elsősorban Vas Megye XIX-XX. századi képző- és iparművészetével foglalkozik ...") tekintjük érvényesnek. Ha így van, akkor nem tartozik a kötet gyűjtőkörébe a 17-18. században élt Pietro Antonio Conti, az 1725-1797 között élt Dorflmeis­ter István, a 17. századi Kéry György, valamint Franz Anton Maul­bertsch, Martin Rumpelmayer, Schaller István, Schnitzer Ferenc József és Scliretzenmayer Gáspár. Vagy a rejtélyes „elsősorban" szócska eleve felmentést ad az időhatárok fegyelmezett betartása alól? A Képző- és iparművészek Vas megyében című kötet olyan „művé­szi" (regényes?) kezdeményezés, amely sok értéltes adatot tartalmaz helyenként a felfedezés erejével, de nem felelhet meg a címben megje­lölt szerzői szándéltokuak. Szakmai problémákon túl hiba az is, hogy földrajzi határok közé szorít egy alapvetően művészi-esztétiltai területet - könyvben való megjelentetésének értelme, bármilyen „szépítő" szán­dék jegyében történik is, értelmetlen. (Képző- és iparművészek Vas megyében. II. [kőt.] [A kötetet összeáll. Farkas János et cd.]; [szerk. Farkas János]. Szombathely, 1995. 87p.) SZÉKELYNÉ TÖRÖK TÜNDE 92

Next

/
Oldalképek
Tartalom