Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

3. szám - ADATTÁR - Gál József: Karácsony Sándor levelei Weöres Sándorhoz

Kedves dárdás ! Bpest, 929. V. 20. Kétségbeesett vélekedéseidből persze nem igaz egy szó sem. Fatális és kényszerű véletlen volt, hogy se soraidat el nem olvashattam, se természetesen nem válaszolhattam reájuk. Engesztelésül egyszer lemegyek Szombathelyre érted magadért. Majd menesztek előre vagy egy lapot vagy egy sürgönyt, várj kinn az állomáson. Ez az „egyszer" mostanában lesz. Majd akkor elmondom, amit nem tudhatsz. Változatlan, régi szeretettel Sándor bátyád Bpest, 929. VIII. 27. Kedves Sanyikámt Már megint tévedsz, mint mostanában annyiszor. „Összeköttetésünk" nem szakadt meg, mert Az Erő „in partibus in fideHum" is barátja minden igaz magyar diáknak. Arról, hogy csodagyereknek tartanak-e az újságírók vagy sem éppúgy nem lehetett „alkalmad meggyőződni", mint a hátad közepéről. Én nem „azt hiszem", hogy csodagyereknek tartanak, hanem tudom. És azt is tudom, hogy az írás nem téved, amikor azt mondja, hogy ócskát nem lehet újhoz varrni. De ez nem akar lebeszélés lenni, csak magánvélemény. Küldött három versedből kettőt közlök. A harmadik (Anziksz) nem sikerült. Szeretnék már egyszer megint találkozni veled. Légy szíves ne csinálj többet olyan elméletet, amelynek keretében elkerülöd házam táját. Mert én bizony nem tudom, mikor keveredek Szombathely felé megint. No szervusz! Jó vakációt a még hátralévő rövid időre. Szeretettel gondol rád Sándor bátyád 79