Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

3. szám - MŰHELY - Pethő Gyula: A krónikaírásról, történeti visszatekintéssel

Századunk második felében ismét előtérbe került a helyi krónikaírás, természetesen már más, modernebb felfogásban. A Hazafias Népfront ajánlásai, s a különféle évfordulók okán fogtak hozzá megyénkben is a községi krónikák írásához. Ezt a munkát számtalan gond, probléma nehezítette. Mindenek előtt a műfaji bizonytalanság, mert a krónika fogalmát tévesen értelmeztéki A krónikaírók egy vésze, úgy vélte, ha utólagosan (visszamenőlegesen), s időrendben felsorolják a község eseményeit (10-20-30 stb. évre visszatekintve), akkor ez a krónika. Nos, ez nem krónika! Itt érhető tetten a középkori krónikák kettőssége és a téves értelmezés továbbélése. - Ráadásul e lorónikákat nem vezették folyamatosan, különösen azután nem, ha már beadták az elkészültét egy-egy pályázatra. Ezekről az évekről, évtizedekről, gondokról és eredményekről Feiszt György adott kritikus áttekintést.

8 Napjaink felgyorsult eseményeit, változásait, a hétköznapok és ünnepek történéseit meg kell örökíteni. Ehhez kívánunk ismételten segítséget nyújtani - az alábbi ajánlásokkal, javaslatokkal. A KRÓNIKAÍRÁS TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI Első és legfontosabb szempont: az adott település, ill. intézmény stb. történeti eseményeinek egyidejű, friss, tényközlő, időrendben való lejegyzése. Ne tematikus és ne tartalmi csoportosítás szerint készüljön, hanem időrendben. Azonban, ha egy-egy nap esetében több eseményt sorolnak fel - s ezek az év folyamán ismétlődhetnek - jó, ha ezek sorrendje műidig azonos. Az egyidejű, időrendben történő lejegyzés folyamat, amelyet nem szerencsés megszakítani. Nem analizáló, értékelő stb. leírást kell végezni, csak az események tárgyszerű, hiteles rögzítését. Magyarázat csak annyi szerepeljen, amennyi a dolgok, történések megértését a későbbi használó, olvasó számára is lehetővé teszi. Ha vannak írásos doltumeiitumolc, amelyek nem elsődleges levéltári, könyvtári vagy múzeumi őrzést igényelnek, azolait, ill. az előbbi esetben másolatultat csatolni lehet az adott esemény leírásához. (Fénykép, cikk, iratmásolat, stb.) Elfogadható az is, ha pl. a falugyűlés, képviselőtestületi ülés stb. jegyzőkönyvének hivatkozási adatait - vagy a hírlapi cikkek, tanulmányok bibliográfiai leírását közlik. Előnyös és hasznos, ha a krónikaírás megkezdése előtt a falu történetét röviden bemutatják. 24