Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

3. szám - Galambos Ferenc Iréneusz: Az ezeréves magyar iskola. — Mozaikszemek —

ben 1845/6-ban Gottlieb August Wimmer által alapított, eredetileg németnyelvű tanítóképző és gimnázium. A századfordulón a tanítás nyelve magyar lett. Itt tanított rövid ideig Móra Ferenc is.) 1924-ben már 120 a középiskolák száma, 1932-ben pedig 159, ebből 21-21 leánygimnázium, ill. líceum, vagyis modernnyelvű. Az elsó „felsőbb leányiskola" Veres Pálné szolgalmazására nyílott meg 1875-ben, bár női szerzetesrendek már korábban is foglalkoztak leányok gyakorlati kiképzésével. 1895-től végezhettek nők is egyetemi tanulmányokat. A 20. század legnagyobb magyar kultuszminisztere, lüebelsberg Kűnó, ötezer tanyai osztálytermet építtetett, megszervezte a szegedi és pécsi egyetemet (a már 1912-ben alapított debreceni mellé), a „Collegium Hungaricum"-olcat Bécsben, Berlinben, Rómában. Mindehhez tekintetbe kell vennünk az ország nehéz gazdasági helyzetét. Bár apai ágon tiroli grófi családból származott, de édesanyja alsó- és felsőőri Farkas Aranka volt, anyai nagyapjáról pedig följegyezték: „a színgazdag dunántúli magyar nyelvet beszélte gyönyörűségesen." A későbbi miniszter édesanyjának szímnagyar környezetében nőtt fel, édesapja ugyanis korán meghalt. A két világháború közötti időben, mint láttuk, állandóan növekedett a középiskolák száma, de változott a jellegük is. Sárospatakon, a református kollégiumban, nemcsak az angol nyelvet tanították intenzíven, hanem egyes tárgyakat is ezen a nyelven oktatták. Ez volt a helyzet a franciával a gödöllői premontrei-, s az olasszal a pannonlialmi bencés gimnáziumban, Németországból szervezték meg a német tanítási nyelvű „Reichsdeutsche Schule"-en. Ide kívánkozik még egy adat a két világháború közötti idő magyar középiskolásainak - főleg egyháziaknak - színvonalára, kedveltségére. Ebben az időben, amikor a mai Burgenlandhoz tartozott sok család (németajkú is) Nyugat-Magyarország gimnáziumába küldte gyermekeit; a magyaróvári piarista, a győri, soproni és kőszegi bencés, a szombathelyi premontreibe, ill. A pápai református kollégiumba, de a szentgotthárdi államiba is. Az ifjúság körében is elterjedtek a népi írólaiak, a magyar problémái«: megoldására kiutat kereső műveik. A 40-es években a népi írók egy része a szélsőjobb, másik része a bal oldalra került. Az egyházi iskoláit jelentősége is tovább nőtt, különösen amikor a masodilc vüághábom alatt a magyarlakta területek visszalíerültek. Virágoztak a szerzetesrendek iskolái, Erdélyben a „status" középiskolái, de a nagyhírű protestáns iskolák is pl., a Nobel -díjasokat és atomfizikusokat adó Fasori Evangélikus Gimnázium. Kétségtelen, hogy a fővárosban és egyes vidéki városban több állami iskola is kiemelkedett létszám és hírnév szempontjából. Elterjedtek új nevelési eszmék és iskolatípusok (John Dewey chicagói professzor cselekvésiskolája, Edward Flanagan oniahai pap Fiúk Városa, a Wald werkschule s nimt ifjúsági mozgalom a cserkészet). A másodüc 10