Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

3. szám - Galambos Ferenc Iréneusz: Az ezeréves magyar iskola. — Mozaikszemek —

könyveiben, a hitújítás korát az „alászálló humanizmussal" jellemzi. Valóban, a könyvnyomtatás elterjedésével (már 1507-ben van Budán könyvkiadó, Nyugat-Magyarországon is: Németújváron, Monyorókeréken), az egyszerű és népnyelvű egyházi énekele, zsoltárok (Luther Márton, Gerhard Pál, Bourgeois Géza stb.) révén a nép széles rétege kapcsolódott be aktívan a vallásos életbe. Kitűnő iskolák alakultak ki. Evangélikusok: Brassó, Beszterce, Besztercebánya, Bártfa, Lőcse, Selmecbánya városokban, később: Csepregen, Modoron, Sárváron (ezek lds-gmmáziumok voltaic). Reformátusok: Debrecen, Sárospatak, Pápa, Szikszó, Tarcal helységekben. Kibővült az oktatás, az eddigi tárgyak mellé matematika, világföldrajz, fizika, csillagászat, meteorológia is járult. Kialakult a hármas tagolódás: kis-gimnázium - nagy-gimnáziuni - akadémia. Német példa nyomán kollégiumok keletkeztek „Burschenscliaftok", amilcnek közös a „burzájuk", pénzkezelésük. Mohácsnál sok katolikus főpap esett el, az újak kinevezése késett, a szerzetesi élet szétesett, nagy volt a paphiány. Ennek következtében beállt kábulatból és tehetetlenségből a tridenti zsinat magához térítette a katolikus egyházat. Ez az ún. ellenreformáció, (a katolikus megújulás) nálunk is főleg a jezsuita rend bámulatos gyors elterjedéséhez fűződött Oláh Miidós esztergomi érsek 1561-ben telepítette őket Nagyszombatba, 1681ben már ott varinak Kolozsvárott, 1767-ben pedig 52 helyen volt házuk és 42-ön középiskolájuk. Főiskolát: Nagyszombat, Kassa, Kolozsvár, Buda, Eger, Győr, Zágráb városokban működtetnek. Fontos szerepe volt a latin nyelvnek, a fellépés gyakorlásának, az iskolai színjátékoknak. Az „Úr katonáira" jellemző az aktivizmus, a szervezettség, a fegyelem, a centralizmus s ennek következménye, hogy világtapasztalattal rendelkeznek, céljuk az elit visszahódítása. Nem véletlen, hogy közülük került ld Pázmány Péter, a mai magyar irodalmi nyelv egyik megteremtője, aid 1635ben megalapította a nagyszombati egyetemet, ül. Faludi Ferenc (aldt Horváth János a „magyar irodalmi népiesség" előfutárjának tekint). Az ő neveltjük Zrínyi Miidós és Rákóczi Ferenc, aid a fiatal nemesség neveltetésének fontosságát hangoztatta. Ezt karolta fel Mária Terézia is: a nemesi nevelőnitézet (Theresianum) és a nemesi testőrség felállításával. Az iskolaügy mérföldköve a Ratio Educationis (1777). Amikor 1773-ban a pápa föloszlatta a rendet, 838 tagja volt a magyar jezsuita rendtartonxáiiynak. VII. Pfusz pápa 1814-ben állította vissza őket, azóta nem aimyira iskolákban, hanem inkább más téren tevékenykednek (lelkigyakorlatok, sajtó egyéb médiák). Ugyancsak meglepő gyorsasággal terjedt el Magyarországon a kifejezetten tanító piarista rend. Elsősorban szegény sorsú fiúk számára alapította Kalzanci Szent József. Első iskolájuk a Magas Tátra csúcsai alatt, 1642-ben, Podolinban jött létre. Azután továbbra is a Felvidéken: Privigye, Breznóbánya, Pozsonyszentgyörgy, Nyitra, majd az ország belsejében: 8