Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

2. szám - Németh Endre: A millennium évében született -Az ikervári villamos erőmű -

A villamos sikerét az bizonyítja, hogy 1899-ben a pályát a Kálvária utca végéig meghosszabbították, 1903 év végén a villamosok vasúti végállomását a Széli Kálmán utcától átvitték a vasútállomás déli szárnyépületének végéhez. Az új szakaszt 1904. január 8-án helyezték üzembe. A millennium évében megkezdett villamosvasúti építkezéssel, a forgalomba állítással - azon túl, hogy Szombathely az akkor legkorszerűbb tömegközlekedési eszközzel rendelkezett - Európa városai között is előkelő helyezést szerzett. VILLAMOSSÁG A MEZŐGAZDASÁGBAN

14 A Vasvármegyei Elektromos Művek megalakulásakor a villamos energia alkalmazása a mezőgazdaságban nem volt ismeretlen. Európában Német- és Olaszország egyes uradalmai ebben már rendelkeztek tapasztalatokkal. Magyarországon, Ikerváron, a Batthyány uradalom először mutatott erre sikeres példát, melynek előnyeit az újság így látta: „Cséplés villamos erővel. A Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársasága gyakorlati újításainak számát egyel ismét szaporította, midőn f. hó 18-án, hétfőn Batthyány Lajos gróf ikervári birtokán prőbacséplést rendezett villamos erővel. ... Nem kell fát, vizet hordani s az anyagon kívül megtakaríttatik a fuvar, mely a gőzgépnél állandóan két fogatot tart lekötve. S a gazdaközönségnek nem kell többé tartania a gőzgép kéményéből kipattanó szikrától, a cséplések ezen rémétől, mely már oly sok családot juttatott koldusbotra." A villamos cséplési kísérletek annyira sikeresek voltak, hogy az elektromos művek az 1898. évi cséplési idényre már nyolc eséplőgamitúra üzembeállítását irányozta elő. A századfordulón, a 65 km hosszú szombathelyi főáramkör mentén lévő falukban és uradalmakban 20, az 1899-ben megépített soproni 150 km hosszú főáramkörön 10 cséplőgarnitúra dolgozott. A Batthyány uradalom ikervári birtokain, a Németországban már alkalmazott rendszer átvételével, a gőzeke szántást is villamos motoros szántássá^ váltották fel. A villamos szántás olyan sikeresnek bizonyult, hogy még az ikervári erőmű 1924 és 1927 közötti átépítése után is alkalmazták, ezért az erőmű és az Antónia major között egy 2.000 V háromfázisú szabadvezetéket építettek. AZ IKERVÁRI TURBINATELEP KIBŐVÍTÉSE

16 Az ikervári villamos erőmű építése idején (1895-96) két turbinahely üresen maradt azon egyszerű okból, hogy a Rába folyó vízerejéből még megnyerhető 400 kW-ot kitevő villamos teljesítmény számára nem találtak felhasználót. 1897-ben a Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytár93