Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

2. szám - Németh Endre: A millennium évében született -Az ikervári villamos erőmű -

A részvénytársaság alakuló közgyűlését 1895. augusztus 29-én délelőtt 10 órakor tartotta Szombathelyen, a megyeháza kistermében. Az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét Gaár Frigyes kir. közjegyző vezette. A jegyzőkönyv szerint 30 aláíró 10.000 darab 100 osztrák értékű forintnalí: megfelelő részvényjegyzést képviselt. A legnagyobb részvényes gróf Batthyány Lajos volt 7.031 részvénnyel, majd őt követte egy 8 főből álló genfi tőkéscsoport 2.250 részvénnyel, akiket Kaufmann Ágoston baseli bankár képviselt. A részvénytársaság elnökévé gróf Batthyány Lajost választották, dr. Edelmann Sebő és Gothard Jenő a társaság ügyvezető igazgatói lettek. A céget „Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság" néven a szombathelyi kir. törvényszéknél, a kereskedelmi társas cégek jegyzékének XII. kötetében 9.671/1895. sz. alatt jegyezték be 1895. szeptember 7

« 5 -en. A már korábban elkészített tervek szerint 1895. szeptember 1-én megindultak az építési munkák Ikerváron és a társaság székhelyén Szombathelyen, a Kossuth Lajos utcában. A VILLAMOSMÜVEK ÉPÍTKEZÉSEI

6 ElsŐ lielyen az ikervári létesítmények álltak, hiszen a társaság azért alakult, hogy a Rába folyó vízerejét teljességgel hasznos munkára fogja. Az alapító okiratban ezt így fogalmazták meg: „A társaság czélja a Rába folyónak Batthyány Lajos és Géza gróf urak tulajdonát képező ikervári vízierejét iparilag kihasználni, különösen Szombathely és Sárvár városokat és a közben fekvő községeket vagy egyéb helységeket elektromos világítással ellátni, Szombathelyen villamos erőre közúti vasutat létesíteni, ipari vagy egyéb czélokra erőt szolgáltatni. ..."

7 Az ikervári vízművi berendezések kialakításánál kihasználták a meglévő adottságokat, hogy az építkezés költségeit csökkentsék. A nagy duzzasztómű részére az ikervári Ella malom rőzsegátja előtti kanyart kétszer átvágták. Az alsó átvágásban építették meg szárazon a víz felduzzasztásához szükséges betongátat, a felső átvágásban - ugyancsak szárazon - a felső műcsatorna vízbeeresztő zsilipéit. A felső műcsatoniát 2.200 m hosszúságban a régi malom csatornából képezték ki, 3.190 m hosszúságban, a turbmatelepig új medret kellett építeni. Az új meder különlegessége volt, hogy 2.880 m hosszúságban a vizet töltések között vezette. Az alsó műcsatorna részére a turbüiateleptől 20 m hosszúságban új medret ástak, azután az öreg Herpenyő, majd a Csecsér megfelelően ki87