Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

2. szám - Söptei Imre: A „Magyarhon ezredéves fennállásának megünneplése" Kőszegen

adózók névsorában, első helyen az 1844-ben alapított Kőszegi Takarékpénztár állt, utána az első 40 között csak három gazdasági társaság szerepel. Czeke József és társa gőzmalom tulajdonosok (3.), Általános Takarékpénztár (8.), Hegyforrás Szikvíz-társaság (10.). A többiek magánszemélyek , kereskedők, háztulajdonosok, orvosok, ügyvédek és néhány iparos. Láthatjuk a névsor alapján, hogy a hagyományos, Kőszegre a 19. század első felében annyira jellemző kézműiparosok: posztósok, szabók, tímárok, csizmadiák teljesen háttérbe szorultak, jelentőségüket vesztették. Ugyanakkor a nagyipar, az országban ekkor terjedő gyáripar egyáltalán nem jelent meg a városban. Ez már a korabeli szakértőknek is feltűnt, a város vezetése is felismerte, hogy a jövő szempontjából ezen változtatni kell, és megpróbálta a tőkeerős befektetőket különböző kedvezményekkel megnyerni a város számára. Ebből a szempontból is nevezetes az 1896. év. Ebben az évben kezdte meg működését, a két esztendővel azelőtt alapított Sörgyár Rt, amelyet a várostól kedvezményes áron kapott téglával és ingyenesen kapott kővel építettek fel. Ez a részvénytársaság, amelyik azért főleg a helyi kisbefektetők pénzéből állt össze,

11 már működésének első évében nagyon sikeres volt. Szeptember 15-i mérlege szerint a gyár 7.451 Ft 90 kr tiszta nyereséget ért el.

1 Ekkor alapított a váci Első Szövő és Kötőgyár 30 géppel egy 24 lányt foglalkoztató kötőiskolát, melyet a még ebben az évben felállítandó szövő- és kötőgyár munkásutánpótlásának biztosítására is hoztak létre. Ez a tervezett gyár ekkor még nem jöhetett létre. Jelentős része volt a város életében a Kőszeg-Szombathely Vasút Rtnak, amely ebben az években szintén sikeres üzletmenetet folytatott. Ezért nem meglepetés, hogy éppen 1896-ban adtak ki előmunkálati engedélyt a vonal meghosszabbítására Sopronig. A korabeli felmérések szerint a város gazdálkodói több mint 7.500 katasztrális hold területen tevékenykedtek. A mezőgazdaságban legnagyobb jelentősége, a Kőszegen hagyományos ágazatnak, a szőlőművelésnek volt. Ebben az időben nem volt jó a termés. Ugyan az országban máshol már pusztító filoxéra még nem jelent meg, de a peronoszpóra és a kedvezőtlen időjárás így is jelentős terméskiesést jelentett a gazdáknak. Az állattenyésztésből a szarvasmarhatartás emelhető ki külön. Ez nemcsak a várost látta el tejjel, hanem abból még Bécsbe is jutott nem is kis mennyiség, a 145 km-es távolság ellenére. A virilisjegyzék élén álló Takarékpénztár Egyletről külön kell szólnunk. A városban messze legsikeresebb vállalatként jelentős bevételével 58