Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

2. szám - M. Kozár Mária: A perestói ház berendezése

M. KOZÁK MÁRIA A PERESTÓI HÁZ BERENDEZÉSE A magyar honfoglalás ezeréves évfordulójára - 1896. május 2. és november 3. között - Budapesten megrendezett országos nemzeti kiállítás egyik fő látványossága a néprajzi falu volt. Ez a szabadtéri néprajzi múzeum a Városligetben, 4700 m

2 alapterületen, a következő objektumokból állt: 12 magyar és 12 nemzetiségi lakóház, egy havasi juhászlcitnyhó, három alföldi pásztorkunyhó, egy cigányputri, egy községháza, egy községi tűzoltószertár, népiskola és óvoda, községi kórház, valamint templom, melyek a korabeli Magyarország népi építészetét képviselték. Jankó János - a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának munkatársa a néprajzi falu megtervezésénél abból indult ki, hogy „az ország etnikai, nemzetiségi és geográfiai viszonyait kell a legfontosabb szempontnak tartani az építkezés sajátosságainak kialakulásánál, a különböző épülettípusok felkutatásánál és összegyűjtésénél." Minden megyénél csak egyegy építkezési stílus bemutatására tehetett javaslatot, mivel a megyék csak egy-egy ház felépítésére tettek ígéretet. Vas vármegye esetében valószínűleg azért esett a választás a szlovénekre (vendekre), mivel a történeti Magyarországnak ebben a megyéjében éltek a legnagyobb számban. 1890-ben a 47.080 szlovén a megye lakosságának 12,55 %-át tette M.

a A kiállítás objektumait néprajzos és építész szakemberek helyszíni tanulmányutakon választották ki. A tanulmányutak célja elsősorban a helyi építkezési sajátosságok pontos felmérése volt, s csak másodsorban a berendezés és ruházat leírása. Jankó János Kovács Gyula közgazdászszal, a Kereskedelmi Múzeum aligazgatójával és Léderer Jánossal, Vas vármegye „királyi főmérnökével" 1894. szeptember 17. és 20. között járta be a vármegye szentgotthárdi és muraszombati járásának 32 települését, hogy azok „építkezési modorát, viseletét és házberendezését" tanulmányozza. A millenniumi faluban bemutatásra javasolt perestói (Pertoca) ház nem egy konkrét ház volt, hanem egy ún. „típusház". Jankó János úgy vélte, hogy az eredeti , jelleget és modort" a fejlődés miatt már egyetlen házon sem lehet megtalálni, ezért egyenként vizsgálta, írta és rajzolta le a népi építészeti elemeket és ezekből állította össze a Vas megyei szlovének „típusházát". 45