Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)
2. szám - Szabó Gábor: Demográfiai változások és urbanizációs folyamatok a dualizmus kori Szombathelyen
lom, a „töke korának" nyugati városaihoz hasonlóan, Szombathelyen a központi övezetben ekkor még gyárak is voltak. Később alakult ki a külső gyártelep a város keleti és dél-keleti részén, amely a két világháború között az ökológiai tényezőkkel is számot vető várostervezés javára írható, ugyanis az uralkodó szélirány és a természetes szennyvízelvezetés indokolta a városnak ezen a részén az ipari övezet kiépítését. Összegzésképpen elmondhatjuk a szombathelyi urbanizációról, hogy a dualizmus kori nagy városmodernizáció eredményeként méltán nevezték a kortárs történészek Szombathelyt a „nyugat királynője"-nek. Az Éhen Gyula polgármester nevével fémjelezhető századfordulós városépítészeti korszak „szülte meg" azt a modern várost - a „parkok városát" -, amelyre még a második ezredév városlakója is büszkén tekinthet városesztétikai és ökológiai nézőpontból egyaránt. JEGYZETEK A magyar városok statisztikai évkönyve. I. évf. Szerk Tliirring Gusztáv. Bp. 1912. 52-54. p. (A Magyar Városok Országos Kongresszusának iratai; 2.) A Magyar Korona Országaiban az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. Pest, 1871. 590. p. Itt megjegyezném: a népszámlálási statisztikák és a Tliirriiig Gusztáv által szerkesztett A magyar városok statisztikai évkönyve közötti lényeges eltérések - 1870-ben 7.561, ül. 9.666 ÍŐ - abból adódnak, hogy az 1891 előtti Thirring-féle népességszámok tartalmazzák a később egyesített peremközségek - Óperint és Szentmárton - lakosságát is. Bizonyára a századelőn adatokat szolgáltató szombathelyi városi hatóság hiúságából eredeztethető a demográfiai történet átértékelése, azaz a több mint 2.000 lelket számláló peremközségek városrészként való értelmezése. A Tliirriiig-féle városstatisztikai évkönyv 1869-es és 1880-as adatai helyett a levéltári forrásként felhasználható Vas Vármegye alispánjának iratai. Népszámlálási iratokban és a Magyar Korona Országaiban végrehajtott népszámlálás 1870-es és 1880-as köteteiben található hiteles népességi mutatókat használom a továbbiakban. Kovács Tibor: Vas megye népessége a XDÍ. században, 1804-1870. Szerk. Horváth Ferenc, sajtó alá rend. Hoffmann Miklós. [Szombathely, 1970.] 63. p. Kárpáti Kelemen: Szombathely-Savaria rend. tanácsú város monographiája. II. rész. Szombathely, 1894. 353. p. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. 1. rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Szerk. és Idád. a Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal. Bp. 1912. 509. p. (Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat; 42.) 7 Trürring; i. m. 62. p. Tliirring: i. m. 226. p. 9 Thirrüig: i. m. 55-57. p. Szombathely népsűrűsége 1900-ban 814 fíS/km 3 . 31
